Richard Ford: Kanada
A Kanada magában hordozza Ford jellegzetesen tárgyilagos, lakonikus stílusát, miközben áthatja valamiféle régivágású, sokféle részleten elmélázó, nagyregényes mesélőkedv, és egyfajta soha el nem múló, tompa és feszítő hatás.
A Kanada magában hordozza Ford jellegzetesen tárgyilagos, lakonikus stílusát, miközben áthatja valamiféle régivágású, sokféle részleten elmélázó, nagyregényes mesélőkedv, és egyfajta soha el nem múló, tompa és feszítő hatás.
A felnőtté válás és a gyökerekhez kapcsolódás ma is próbára teszi a fiatalokat… és mindez talán még nehezebb volt több száz évvel ezelőtt. Különösen akkor, ha az ember lánya converso (vagyis katolikus hitre áttért zsidó) családban született Spanyolországban, Kasztíliai Izabella uralkodása idején.
A Tízezer ajtó központi témája a kirekesztés, az előítéletesség és az ebből fakadó sorsszerűség: miként determinálódik valaki sorsának alakulása a származása, bőrszíne vagy éppen társadalmi megítélése által? A könyv hangsúlyozza, hogy a sztereotípiák akarattal, hittel és kitartással meghaladhatók.
Pedig máskülönben ez sem egy rossz regény. Zafón, ha nem is találta el úgy az arányokat, ha nem is mesél olyan varázslatosan, mint a nagyregényeiben, azért már itt megvillantotta tehetségét, és hibái mellett is lebilincselő könyvet írt.
3 kamasz néhány nap alatt átélt misztikus kalandjai elevenednek meg egy kis tengerparti faluban a háború árnyékában. Alicia és Max a családjával beköltözik egy titokzatos és baljóslatúúúúú házba és nyakig másznak a házhoz és a faluhoz köthető rejtélyek feltárásában új barátjukkal Rolanddal.
Érdekes történet ami egy kamasz fiú lelki vívódását mutatja be a két világháború közti Amerikában. Problémái alapvetően korának megfelelőek, gyakran bírálja környezetét, problémái vannak a tanulással és a munkával, a lányokkal való kapcsolata sem felhőtlen.A történet végén a véleményünk a fiúról változhat, ugyanis meglepő fordulattal zárul a cselekmény.
Ebben a történetben az az izgalmas, hogy bár a gyilkolás művészetét tanulják a szereplőink, a valódi fenyegetés az életükből ered: van, akit előbb-utóbb utolér a múltja, és van, aki még mindig nem tudott leszámolni vele. A drogos víziók, a vérbő erőszak mellett viszont megismerhetünk pár súlyosan traumatizált lelket, akik közül néhányan már túl is vannak pár emberölésen, míg a többiek még csak most kezdik átlépni ezt a határvonalat.
McCammon azonban a szokásosnál egy fokkal árnyaltabban, urambocsá, okosabban, érzékenyebben nosztalgiázik. Nem csak a 12 éves Cory felnőtté válásának édeskeserű, mágikus realista történetét meséli el, hanem az ötvenes években egyfajta idealisztikus státuszba emelkedett, coca-colás, kisvárosos, „drágám, megjöttem”-es, vagyis az úgynevezett klasszikus Amerika bűnbe esésének, hanyatlásának (vagy talán csak szintén: felnőtté válásának) regéjét is.