SZTE Klebelsberg Könyvtár blog

SZTE Klebelsberg Könyvtár

Cimke: életrajz

E-books / Könyvajánló / Könyvtárosok ajánlásával / Természettudomány

Stellan Ottosson: Darwin – az óvatos forradalmár

Stellan Ottosson páratlan életrajzából a gondolkodó és taktikus Darwint ismerhetjük meg, egy elbűvölő és humoros tudóst, aki meg volt győződve arról, hogy az általa evolúciónak nevezett elmélet tézisei kiállják az idő próbáját. Amíg hívei küzdöttek a barikádokon, ő maga békés családi életet élt downe-i otthonában, de több száz személlyel levelezett – a szerző a fennmaradt gazdag levélanyagban igyekezett megtalálni a korszakalkotó művek mögött álló embert.

E-books / Könyvajánló / Könyvtárosok ajánlásával / Történelem

Miskolczy Ambrus: Hitler’s library

The first book to present the so-called Hitler Library. It sheds new light on the readings of Hitler and on his techniques on how to read a book. Hitler presented himself as an ideal reader of Schopenhauer, nevertheless, his remarks destroy that image, particularly if we see how he read Ernst Jünger, Richard Wagner, or Paul de Lagarde, and how he reread Mein Kampf. The book describes the gnostic character of the phenomenon as an explication of the success of nazism and that of the Hitler myth and challenges the static views of traditional historiography.

Életrajzi regény / Könyvtárosok ajánlásával / Történelem

Széchenyi, a romantikus szerelmes

Van a magyar kultúrának sok híres/hírhedt szerelmi párosa, van egymás húsába beletépő (Ady), van elégikus és édes enyelgő (Berzsenyi), van elérhetetlen reményű (Csokonai) és lángsugarú nyárban rossz előérzet (Petőfi) és van a későn jött, de nem megkésve érkezett boldogság, a hatalmas hajtóerőt adó nagy reformkori szerelem: Széchenyi István 12 éves kitartó vágyakozása a férjezett Crescence Seiler alias gróf Zichy Károlyné után.

Életrajzi regény / Könyvajánló / Olvasóink ajánlásával

Anthony Burgess: Nem fénylik, mint a nap

A „Nem fénylik, mint a Nap” egy Will nevű, lázadozó tizenévesről szól, aki elindul Londonba egy jobb élet és szerelem reményében, és aki később megírja a Rómeó és Júliát, a Hamletet és még számtalan legendás művet és sort, miközben az irodalmi zsenik meglepően hétköznapi életét éli. Shakespeare születésének négyszázadik évfordulója előtt tisztelgett Burgess ezzel a kor- és karakter rajzzal, ami olyan élesre sikerült, hogy a lapokról párolog a XVI. századi London bűzének és a tintának a keveréke. Ez egy letehetetlen regény, egy főhajtás és egy ritka esete annak, amikor az életrajz írója ugyanolyan érdekes, mint akiről ír. Ajánlom mindenkinek, aki akár egyszer is hallotta már Shakespeare nevét.

Életrajzi regény / Könyvajánló / Olvasóink ajánlásával

Szabó Magda: Für Elise

Nem kell külön kommentár ahhoz, miért lenyűgöző Szabó Magda stílusa újra és újra. Aki belekóstolt már legalább egy regényébe, az minden bizonnyal osztja ezt a nézetet. Lehengerlő családtörténet, benne külön saját maga és fogadott testvére, Cili sorsának alakulásával.

E-books / Könyvajánló / Könyvtárosok ajánlásával / Természettudomány

Róka Sándor: Magyar matematikus portrék

Kiváló szerzők mutatják be, hogyan éltek és dolgoztak az elmúlt évszázadokban a kor legkiválóbb matematikusai.
Az írásokból megismerjük a magyarországi matematika történetének több fontos szereplőjét, és néhány áttekintő cikk bemutatja a hazai matematikai életet, amiből az is kiderül, hogyan lett Magyarország matematikai nagyhatalom.

Könyvajánló / Könyvtárosok ajánlásával / Természettudomány

Jan Pol, David Fisher: Meg ​ne fogd a tehén farkát! Egy régimódi állatorvos hétköznapjai

Ha szereted az állatokat és kíváncsi vagy, hogy miként lehet megvizsgálni egy emut egy zokni segítségével, hogyan lehet kezelni az eleségként szánt patkány által megtámadott kígyót, a sünök tüskéi okozta sebeket a kutyákon, vagy egy autó karosszériájába beszorult macskát, mindenképp ajánlom a könyvet.

Könyvajánló / Kritikusok ajánlásával / Olvasóink ajánlásával / Szépirodalom

Szabó Magda: Az ajtó

„Az ajtó lényegében az első nagy civilizációkkal egyidős, ősrégi szimbólum: egyszerre a ki- és a bezártság, az izgalmat csiholó titok és a biztonságot adó magány, a kifürkészhetetlenség és a megismerés lehetőségének jelképe; éppúgy a világba lépésé, mint a halálé. „