SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Jelen történet az 50. éhezők viadalára repít vissza, a második Nagy Mészárláshoz Haymitch Abernathy gyermekkorába. Ennek keretében bepillantást nyerhetünk a 12. körzet akkori helyzetére, szereplőire, még több összefüggéseket felfedezve.
A Mészöly-díjas Szeifert Natália negyedik könyve egyedülálló abban, hogy egy nagyon jól eltalált narratívával, fordulatos cselekményvezetéssel, kitűnő ember- és valóságismerettel regénybe transzponálja ezeket az izgalmas kérdéseket, a kortárs irodalmat kiemelkedő, karakteres darabbal gyarapítva.
A regény csodálatosan rávilágít ama emberi gyarlóságra, melybe a „mindenható” ember könnyen beleesik: saját nemzeti érdekeire hivatkozva gátlástalanul kizsákmányol bárkit és bármit, ezzel egy apokaliptikus végkifejlet felé vezetve a világot, elfeledve a „nemes” célok elérése közben ejtett „szükségszerű” áldozatokat.
Az Elveszett madarak egy tagadhatatlanul erős debütálás, amely képes szólni a régi motoros sci-fi olvasókhoz ismerőssége miatt, de ugyanúgy a szépirodalmi olvasókhoz líraisága miatt, diverz szereplőivel pedig szélesebb közönséghez.
Az ég madarai posztapokaliptikus miliőben játszódó, prózát és lírát leleményesen vegyítő, meditatív hatású regény. Tulajdonképpen tekinthetünk rá izgalmas gondolatkísérletként is, mely arra próbál választ találni, vajon a totális egyedüllét állapotában mégis meddig maradhat ember az ember?
Egy perverz és nárcisztikus főhős és egy kegyetlen és nárcisztikus politikai-társadalmi berendezkedés tárul elénk ebben a könyvben, amelynek olvasója hosszas oknyomozás után tudja csak felfejteni, hogy mi lehetett az a pont, ahol az egyszerű hétköznapok felett átvette az irányítást a gonosz banalitása, és ahol a mindennapi élet egyszer csak átcsúszott disztópiába.
Moore és Lloyd munkája a Thatcher-korszak kiábrándultságából merítve született meg, de a jelen társadalmi igazságtalanságait, morális pánikját és fenyegetéseit is jól tükrözi. Azaz a társadalom hatott a művészetre, majd az vissza a társadalomra – a következő lépés a maszk jelenjének művészi feldolgozása és továbbgondolása is lehetne.
Egy lebilincselő sorozat első kötete, amelyben megismerkedhetünk egy magára hagyott lánnyal, és megtanulhatjuk, milyen fontos is az emberi érintés a mindennapjainkban. Egy kapitalista, világromboló jövőben játszódik, amely talán néhányunk szemét ki tudja nyitni, hogy meglássuk, milyen jövő felé haladunk.
Kim Stanley Robinson és művei… s talán a legfontosabb könyve A címlaprajz csak egészen kicsit „füllent”, mert tényleg Robinsonról lesz szó, mégpedig egy olyan Robinsonról, aki valóban keresi és kutatja az ember lábnyomait az idegen planétákon, s még az is igaz, hogy miközben guggolva ezeket vizsgálja, közben erőteljes pillantásokat vet a...
A Booker-díjat is magánénak tudó, japán származású, angolul megszólaló író nyolcadik regénye tovább bővíti témáinak tárházát. Elsősorban azt vizsgálja, hogy mit jelent „nem egészen embernek lenni”. A Falcsik Mari által fordított kötetben egy android szemével kutatja a szerelem és az emberi hűség természetét.