Tuomas Aivelo: Végtelen paraziták
A Végtelen paraziták egy ismeretlen világot tár fel előttünk: a bélférgek, a vírusok és a baktériumok perspektívájából tekint az életünkre.
A Végtelen paraziták egy ismeretlen világot tár fel előttünk: a bélférgek, a vírusok és a baktériumok perspektívájából tekint az életünkre.
Stephen Le kanadai biológiai antropológus könyve elődeink táplálkozási stratégiáit feltáró nagy ívű történeti áttekintés, a világ különböző földrészein élő embereket és az ottani ételfogyasztási szokásokat bemutató szórakoztató útirajz, aktuális tudományos kutatás és meggyőző életmód-tanácsadó egyszerre.
Így a könyv nemcsak a szarvas agancsáról vagy a paradicsommadár farktolláról szól, hanem a sportról, a piacról, a technológiáról, de még a kultúráról is. A YouTube, a Manchester United ugyanúgy felbukkan, mint az eget megcélzó mamutfenyők. A verseny szelleme életünk minden pillanatában jelen van, és mint szellem, időnként ijesztő dolgokat tud produkálni: ha valaki túl gyorsan talál futni, előrefelé pottyanhat le a futópadról.
Kiváló mű, főleg azoknak akiket érdekel a természettudományok világa. David Attenborough egy nagyon sokszínű és sokat tudó ember, ami megjelenik e művében is. A könyveket díszítő színes képek, még elevenebbé, élethűbbé teszik az elképzelést.
Collins számára hívő keresztény tudósként a legfontosabb a tudományos és a spirituális világképek kibékítése. Nemcsak azt kívánja bebizonyítani olvasóinak, hogy azok, akik a vallás és a tudomány összeegyeztethetetlensége mellett érvelnek, jó- vagy rosszhiszeműen csúsztatnak, de azt is, hogy a tudomány jelenlegi ismeretei nemcsak hogy nem zárják ki Isten létezését, hanem egyenesen valószínűvé teszik. Ez az olvasmányos könyv jó alkalmat kínál számunkra, hogy elgondolkozzunk az emberi létezés legnagyobb kérdésein.
Az emberré válás fő tényezőiként az agytérfogat növekedésére, a kommunikáció összetettebbé válására és az eszközhasználatra szoktak hivatkozni. Az agyról és a nyelv kialakulásáról mindig szó esik. Meg a különféle eszközökről is – csak éppen a használójáról feledkezünk meg: a kezünkről. Ahogyan a biológusként végzett szerző mondja: talán mert túlságosan is a kezünk ügyébe esik.
A könyv jó eséllyel még azoknak is rejt újdonságot, akik járatosak az erdőkben és azok tudományában, ám elsősorban az alkalmi kirándulóknak íródott. És Wohllebentől nemcsak azt tudjuk meg, hogy miért nem jó ötlet a talajhoz közeli bogyós gyümölcsökből eszegetni, ellenben mi az, amit megehetünk, ha véletlenül ott ragadnánk az erdőben; mit tehetünk a kullancs-, szúnyog- és egyéb csípések ellen, netán, hogy mennyi esélye van annak, hogy őzet vagy vaddisznót lássunk.
Az új Paolini-könyv egy tipikus, valahonnan ismerős, újszerű, mégis komfortzónán belül maradó űreposz, aminek minden elemével találkoztunk már, ezért bátran és rajongással fogyaszthatjuk anélkül, hogy túlságosan megviselné a gyomrunk.
Magyarul nemrég jelent meg Elli H. Radinger 2017-es sikerkönyve, A farkasok bölcsessége, amely egyrészt az írónő harminc évnyi farkasmegfigyeléseiről szól, másrészt életvezetési tanácsokat tartalmaz. Az előbbi jó hír, az utóbbi kevésbé.
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár által írt történet, hogyan váltunk jelentéktelen majmokból a világ uraivá.