SZTE Klebelsberg Könyvtár
Ninh ugyanis, aki állítólag maga is egy bombatölcsérben született, és majdnem tíz éven át harcolt az amerikaiak ellen, nem csak hogy egy észak-vietnámi katonát állít erősen önéletrajzi ihletettségű regényének középpontjába, de közben elveti a hazájában kötelező pátoszt és ideologizálást (éppen emiatt 2006-ig be is volt tiltva ez a kötet), így nem marad más mint a fájdalom, az őrület, na meg ahogy a címben is olvasható, a háború szomorúsága.
A tizennyolc novella legtöbbje sci-fi, a fantasy és a mágikus realizmus műfaja visszaszorul, emellett a személyesség és érzelmesség ebben a kötetben jóval kevesebb szerepet kap, holott a hívószavak megegyeznek: Isten, haza, család. Csak az istenek itt digitális szörnyek, akik a bolygó pusztulásán vagy annak megmentésén feszülnek egymásnak, a haza egy elhagyott, majd újra terraformált bolygó vagy egy emlékkép a fizikai síkról, a család egy adathalom, amelyben a mintázatok nem a formális logika szerint ismétlődnek és öröklődnek tovább.
Kavagucsi Tosikadzu könyve könnyen olvasható, de emlékezetes kisregény. Adott egy nagyon különleges kávéház, benne különleges emberek dolgoznak, és különleges törzsvendégek tanyáznak itt, akiknek sorra megismerjük a történetét. Az első történet egy cuki romantikus, de a másik három kőkemény téma.
Kevin Kwan egy olyan világot mutat be első művében, amelyben mindennek és mindenkinek megvan az értéke. Nem csupán egy egyszerű romantikus regény, hanem társadalomkritika is. Rachel egy intelligens amerikai lány, aki az első találkozásra készül a párja, Nick családjával, akikről korábban nem sokat tudott. Nem számít rá, hogy belecsöppen a szingapúri elit világába, ahol a vagyon és a származás mindennél többet jelent.
Ez a könyv álomszép. Olyan, mintha egy gyönyörű szép költeményt olvasnánk. Az egzotikus Kelet világát írja le, annak minden szépségével és kegyetlenségével együtt.