SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Ez a nagyszabású, magával ragadó családregény a II. világháború kitörése előtti években játszódik, az apa tengerésztiszt diplomata, a fiúk pedig katonatisztek, akik a háborúra készülődnek. Nagyon érdekes amerikai szemmel nézni az európai eseményeket, amik a világháborúhoz vezetettek, és benne van minden, ami egy jó kalandregényhez kell.
Egyik legnagyobb ereje ennek a munkának, hogy több irányzatot fog össze, majd egymás mellé teszi és összefonja őket, mint valami bokáig érő népmesei hajfonatot.
Feynman Nobel-díjas fizikus elmeséli az élettörténetét nekünk, a kezdetektől az élete alkonyáig! Ezt mind viccesen teszi!
Egy magyar származású újságírónő utánajár annak, a Harmadik Birodalom egyik főembere, a szuper intelligens Albert Speer hogyan emésztette 20 éves spandaui fogsága után meg azt, hogy mit tett és mit értett meg belőle.
A katalán irodalom élő klasszikusának regényéről a Molyon azt írta valaki, hogy az ilyen nagyregények „huszonnégy villás agancsú gímszarvasok a szépirodalom zöldellő erdejében.” Igaza van.
Az elmúlt 5-600 évben a Nyugat uralta a világot. Sokan mondják és írják, hogy ennek hamarosan vége van. Mit tud mondani erről a világ egyik legnagyobb kaliberű történésze, Oxford, Harvard és Stanford professzora?
Egy angol szerző személyes képe Közép-Európáról. A szerző végigutazta az egykori Osztrák-Magyar Monarchia legelhagyottabb vidékeit is, nemcsak az egykori Nagy-Magyarországot, de még olyan alig emlegetett helyeket is, mint az egykori Lausitz vagy Csernovic. Rettentően sok érdekes történelmi tényt és anekdotát oszt meg velünk, sokat lehet tanulni tőle.
Majdnem lerágott csont: VIII. Henrik uralkodik Aragónia Katalinnal, s egyrészt nincs trónörökös, másrészt a király okos is, meg romlott is, s ez annak, aki szövi a szálakat, Thomas Wolsey bíborosnak egyre több gondot okoz.
Csodás középút Az éhezők viadala és a Szép új világ között. Csurgó Csaba végre gondolt azokra is, akik szellemileg megértek a depresszívebb rendszerek felfogására, de azért nem akarnak egyből beleugrani az elnyomás legmélyebb bugyraiba.
„Háy tudja: semmiből semmi. Minden egyszeri, megismételhetetlen, de jelentéktelen is. Az ember gyarló és javíthatatlan. És Háy tud még valamit: szavakba önteni mindezt. Az A mélygarázs nyomasztó, de igaz, pedig mindannyian jobban szeretjük a homályos tükröket.”