Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
A világ megdöbbentő, sokszínű és jórészt megmagyarázatlan. Esko Valtaoját nem töri le ez a semmiség, inkább beveti a tudományt. Az eredmény egy mindentudó kézikönyv.
Kategória: Természettudomány
Kutyagondolatok nyomában
Vajon mi az, ami ennyire vonzóvá teszi az ember számára a kutyát a világ minden táján? Etológusok, pszichológusok, állatorvosok, szociológusok és filozófusok egymás munkáját kiegészítve igyekeznek feltárni az ember-kutya kapcsolat evolúciós mozgatórugóját, a háziasítás szerepét és hatását, illetve a kutya viselkedésének biológiai alapjait.
Venetianer Pál: Génmódosított növények – Mire jók?
Ma a világon példátlan gyorsasággal növekszik a genetikailag módosított növények vetésterülete. Hogy ez jó vagy sem, arról intenzív és indulatos szakmai, politikai, gazdasági, és médiaviták folynak. De miről is vitatkozunk? A szerző, aki a génsebészet aktív művelője, a mezőgazdasági GM-technológia mibenlétét, hasznosságát, illetve veszélyességét elemzi. Célja a hiteles, érdekes, szórakoztató tájékoztatás.
Jeremy Leggett: A fele elfogyott : olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság
Baj van ugyan, de van megoldás – így foglalhatjuk össze röviden e könyv tartalmát. A geológus szerző, aki professzorként, kutatóként és olajipari tanácsadóként működött, pár éve egy napenergiával foglalkozó céget alapított, mely a nagy-britanniai cégek top 100-as rangsorának középmezőnyéhez tartozik. Tehát nemcsak írás, tanítás és tanácsadás, hanem valós, körültekintő ismeretek alapján való cselekvés, a megtehető megtétele a dolgunk – ez ennek a könyvnek és a szerzőnek az üzenete.
Erwin Schrödinger válogatott írásai
Ez a kötet egy páratlan fizikai és természetfilozófiai gondolkodó, Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus írásaiból válogat, aki már egyáltalán nem fiatalon, mindössze fél év alatt megalapozta az egész modern fizikát a róla elnevezett egyenlet felállításával. A kötetben először jelenik meg magyarul az az írása, amelyben vázolja az – azóta híressé vált és sokat vitatott – úgynevezett „Schrödinger macskája” gondolatkísérletet.
Neumann János válogatott írásai
Neumann János ritkán tapasztalható tudományos közmegegyezés szerint a XX. század egyik meghatározó, a legjelentősebbek közé tartozó tudósa volt, aki sok területen hozott létre maradandó alkotásokat. A kötet a Principia Philosophiae Naturalis (A természetfilozófia alapelvei) könyvsorozatba illeszkedve Neumann János fizikai, matematikai és technikai problémákkal foglalkozó tanulmányait tartalmazza, továbbá teljes terjedelmében magába foglalja „A számológép és az agy” című művét is.
Newton válogatott írásai
A szerkesztők – Ropolyi László és Szegedi Péter – előszava bemutatja a sorozatot, a természetfilozófia tudományát, valamit Newton életét és az életmű tudománytörténeti jelentőségét. A kötet tartalmazza ezenkívül Newton Principia című könyvének természetfilozófiai jelentőségű előszavát Newton magyarázataival együtt, részleteket A világ rendszeréről című műből, Newton leveleit Bentley-hez, melyekben alapelveit fejti ki, és a szerkesztők jegyzeteit, melyek nagymértékben segítik e több mint 300 éves szövegek megértését, értelmezését.
Kádár Zoltán, Tóth Anna: Az egyszarvú és egyéb állatfajták – Bizáncban
A Bizánci Birodalomnak az élő Természet világáról, a benne élő emberről, mint természeti valóságról alkotott képének bemutatása.
Mark Nelissen: Darwin a szupermarketben
Mark Nelissen biológusként tekint a világra, és bármerre néz, minden az evolúciót juttatja az eszébe, majd a laikus olvasó számára meglepő következtetésekre jut. Rendkívüli humorral, ugyanakkor tudományos alapossággal írja meg azokat a mindennapi történeteket, melyekben az evolúció elmélete ott leselkedik körülöttünk minden sarkon.
James Le Fanu: Az orvostudomány önkritikája
Az orvostudomány önnön diagnosztikáját állítja fel James Le Fanu. Vizsgálódását a penicillin felfedezésével kezdi, s jut el innen napjainkig. Ami a ’80-as évekig történt, az sikertörténet: a betegségek kezelésével megnőtt az átlagéletkor, a csecsemőhalál nem mindennapos élmény többé, és még az öregedés kellemetlenségei is elviselhetőbbekké váltak. E sikerek ellenére az orvostudomány tündöklő fejezete, úgy tűnik, lezárult. Beköszöntött a medicinához és intézményeihez fűződő fokozódó ambivalencia korszaka. A fejlődés belső ellentmondások sokaságát hívta életre: az orvosképzésben, a gyógyszerkutatásokban, a protokollokon keresztüli ügymenetekben, a drága eszközigényben, és mind a társadalom, mind az orvostársadalmon belüli szemléletben.