SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A kémia nem egyszerű tudomány – de lehet róla érdekesen írni. Braun Tibor vegyészprofesszor új kötetéből a kémia legkorszerűbb területeit ismerhetjük meg, és nemcsak olyan elméleti kérdésekről tudunk meg részleteket, mint a „hangolható” ionos folyadékok vagy a fullerénkutatás paradoxonjai, de a kémia technológiai felhasználásának új lehetőségeibe is bepillantást nyerünk.
A Föld nagysága, a nagy Fermat-sejtés, a gráfelmélet születése, az éles eszű Dido és a kör négyszögesítése – jobbnál jobb témák a könyvből, amelyből világosan kiderül, hogy a matematika nem szabálygyűjtemény, hanem a gondolkodás iskolája.
Hogyan függ össze a jobb és a bal kéz a joghurtkészítéssel és a DNS-sel? Miért jelentős lépés az emberiség számára a Mengyelejev-féle periódusos rendszer fehér foltjainak eltüntetése? Milyen eszmei viták kísérték az érzéstelenítés históriáját? A Rádiumlányok esete szomorú történet, a száloptika létrehozása viszont sikersztori. Simonyi Miklós vegyészprofesszor történelmi és társadalmi kontextusba helyezve tárja elénk az életünket átszövő kémia szerteágazó és színes világát.
Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. Több száz tudományos tanulmányt dolgozott fel, a világ legnevesebb kutatóival készített interjúkat, és számos országba utazott el, hogy kövesse a múltba vezető nyomokat. A kőkorszaktól egészen napjainkig ívelő munkájában elénk tárja azokat az összefüggéseket, amelyek a töredékeket átfogó és izgalmas képpé olvasztják egybe – az európai emberek genetikai örökségének történetévé.
Honnan ered a magenta szín elnevezése, és mi köze van egy csatához? Ha a Nobel-díjra aspirál valaki, a tudományos teljesítmény mellett esetleg a személyes kapcsolatok kiépítése is fontos lehet? Ha pedig az uralkodótól függ valaki sorsa, akkor lehet-e alapozni a tudományos karriert dicsőítő költeményekre?
Ezeknek a viccesnek tűnő, de nagyon is komoly kérdéseknek a segítségével a tudomány és a tudósok elvontnak tűnő világába tekinthet be az olvasó.
A könyv hat fő fejezetében bemutatjuk a mikroműanyagok fontosabb tulajdonságait, tárgyaljuk előfordulásukat különböző típusú vizekben (felszíni víz, ivóvíz – palackozott, illetve csapvíz, és nem ivóvíz – ipari vizek és szennyvíz), ismertetjük a mikro-/nanoműanyagok egészségügyi hatásait, a törvényi szabályozásukat (EU és magyar), a kimutatási lehetőségeket, az analitikai módszereket és végül a mikroszennyező- és mikroműanyag-mentes vízelőállítási technikákat különböző nyersvizek esetén.
Jelen kötet a hirtelen mindannyiunk számára forróvá vált globális fenntarthatóság témakörét járja körül unortodox módon, kizárólag a természet- és mérnöki tudományok eszköztárával. A képzeletbeli kamera a bolygón kívülről közelít a Föld felé, és a szerző áthághatatlan természeti törvények talaján számol le a fenntartható fejlődésről táplált, a politikai és a gazdasági elit rövid távú érdekeit kiszolgáló fényesen csillogó illúziókkal.
Stellan Ottosson páratlan életrajzából a gondolkodó és taktikus Darwint ismerhetjük meg, egy elbűvölő és humoros tudóst, aki meg volt győződve arról, hogy az általa evolúciónak nevezett elmélet tézisei kiállják az idő próbáját. Amíg hívei küzdöttek a barikádokon, ő maga békés családi életet élt downe-i otthonában, de több száz személlyel levelezett – a szerző a fennmaradt gazdag levélanyagban igyekezett megtalálni a korszakalkotó művek mögött álló embert.
Lente Gábor műve egyéni, kivételesen személyes stílusban, képletek és ábrák használata nélkül, pusztán a szavak erejére támaszkodva vezeti be az olvasót a molekulák tudományába. A magyar versidézetek köré szervezett fejezetek azokat az alapvető összefüggéseket és fogalmakat tekintik át, amelyek a vegyészmérnökök, bányászok, kohászok, gyógyszerészek, anyagtudósok és bűnügyi helyszínelők szakmai gondolkodását az utóbbi két évszázadban meghatározták.
A civilben sebész Van de Laar ismert emberekhez kapcsolva vesz végig esettanulmányokat, a maguk korában forradalmi vagy éppen általánosan és hibásan elterjedt sebészeti gyakorlatokat. Szerencsére nem elégszik meg azzal, hogy a műtétek leírására szorítkozzon. Ha nem figyeltünk oda eléggé oda biológiaórán, egy csomó dologban megvilágosodhatunk a testünk működéséről, fertőzések és a rák terjedésének mechanizmusáról, azt is megtudhatjuk, hogy már azzal egy rakat elváltozásra, betegségre kell számítanunk, hogy az emberős Australopithecus két lábra állt.