SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Witchcraft continued provides an important collection of essays on the nature and understanding of witchcraft and magic in European society over the last two centuries. It innovatively brings together the interests of historians in nineteenth-century witchcraft and the twentieth-century fieldwork of anthropologists and sociologists on the continued relevance of witch beliefs.
What is World of warcraft and who plays it? World of Warcraft is a massively multiplayer, online role-playing game (MMORPG) that has gained iconic status in recent years. Bonnie Nardi, an anthropologist, conducts an ethnological study of World of Warcrafi and how it relates to play. In this book there is a very brief introduction to the World of Warcraft and the author’s reasons for choosing to study the virtual world it creates.
A szerző egy 2005 és 2010 között zajló magyarországi kutatás eredményeire támaszkodva foglalkozik az otthon szüléssel, a gyermekszülés és a születés alternatív értelmezésével, illetve azokkal a nőkkel, akik gyermekük születését „másként” képzelik el. Egy olyan gondolkodásmódot kíván felvázolni, amelynek része az otthon szülés, hiszen a szülés és születés számos „szabályszerűsége” alapvetően társadalmi konstrukció. Hasznos olvasmány lehet mindazok számára, akik az alternatív mozgalmak, a posztmodern szüléskultúra vagy a nemek társadalmi viszonyulásai iránt érdeklődnek, vagy folyamatában és tág összefüggésrendszerében szeretnék megérteni a különböző szüléskultúrák elveit és természetét.
2010 nyarán Tóth Eszter Zsófia levéltári munkája során bukkant rá dr. Kisszékelyi Ödön orvos 1974-es levelére, amelyben Aczél György politikus figyelmét hívta fel a fiatalok között terjedő kábítószerezésre. Ez lett az alapja annak a kutatásnak, amit Rácz Józseffel és Bajzáth Sándorral közösen elkezdtek, és aminek az eredményeit ebben a könyvben összegzik. Nemcsak a levéltárak anyagaira támaszkodtak, hanem begyűjtötték a korabeli rendőrségi jelentéseket, újságcikkeket, és számos életút- és témainterjút készítettek akkori szakértőkkel, szerhasználókkal.
Milyen érzés, ha egy világhírű író a nagyapánk? A legtöbben erre kíváncsiak, mikor megtudják, hogy Hemingway unokájával találkoztak. Ennek ellenére, Mariel Hemingway önéletrajzi könyvét olvasva rájövünk, hogy a hírnév árnyékában az alkoholizmus, a mentális betegségek, és a küzdelem a másik szeretetéért és figyelméért, sokkal inkább befolyásolták a Hemingway leszármazottak életét és a családi dinamikát, mint a híres ős öröksége.
Ma a világon példátlan gyorsasággal növekszik a genetikailag módosított növények vetésterülete. Hogy ez jó vagy sem, arról intenzív és indulatos szakmai, politikai, gazdasági, és médiaviták folynak. De miről is vitatkozunk? A szerző, aki a génsebészet aktív művelője, a mezőgazdasági GM-technológia mibenlétét, hasznosságát, illetve veszélyességét elemzi. Célja a hiteles, érdekes, szórakoztató tájékoztatás.
Baj van ugyan, de van megoldás – így foglalhatjuk össze röviden e könyv tartalmát. A geológus szerző, aki professzorként, kutatóként és olajipari tanácsadóként működött, pár éve egy napenergiával foglalkozó céget alapított, mely a nagy-britanniai cégek top 100-as rangsorának középmezőnyéhez tartozik. Tehát nemcsak írás, tanítás és tanácsadás, hanem valós, körültekintő ismeretek alapján való cselekvés, a megtehető megtétele a dolgunk – ez ennek a könyvnek és a szerzőnek az üzenete.
Miért futott az ókor és a középkor embere, és miért futunk manapság? Ugyanaz az erő hajtja előre a nagyvárosban kikapcsolódásként kocogót vagy az ultramaratoni távokat megtevő tarahumara indiánt? Thor Gotaas a futás történetének bemutatásával keresi a válaszokat.
Afrikában töltött első évéről írott őszinte, mulatságos és kihagyhatatlan, lefegyverzően tiszteletlen beszámolójával Nigel Barley bepillantást enged egy szociálantropológus mindennapjaiba, aki egy sárkunyhóban ütött tanyát, hogy tanulmányozza a kameruni doajók szokásait, hiedelemrendszerét, életét.
Nigel Barley, akinek nyugat-afrikai élményeit a nagy sikerű Egy zöldfülű antropológus kalandjaiban megismerhettük, 1985-ben az indonéz Szulavézi szigetére látogatott, hogy a modern civilizációtól még érintetlen népeket keressen fel. A toradzsa kultúrában bőven talált izgalmas vonásokat: fejvadászatot vagy éppen transzvesztita papokat, miközben számos barátra lelt.