SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Engem mindenesetre most is magával ragadott a Varjú alakja, így Porter műve egyfelől egy méltó főhajtás a nagy előd előtt, másfelől azonban egy nagyon is egyedi, nagyon is személyes alkotás, ami egyszerre vicces, szórakoztató és szomorú. Bár jelentősége nem lehet akkora, mint a nagy elődé, de így is jó belépő lehet a Hughes-életműbe – de természetesen azért önállóan is megállja a helyét. Mindenesetre ajánlom.
Az írónő egyik legnagyobb erőssége, hogy az általa teremtett világokban nagyon átgondoltan, logikusan és realisztikusan építi fel a társadalmi-politikai rendszerek működését. Rendkívüli módon ért a hangulatteremtéshez, ami az Irha és bőrben különösképp zseniálisra sikerült. A helyszínválasztásai jól megfontoltak, szorosan kapcsolódnak az események sorozatához, érezhető olvasás közben, hogy mindennek pontosan meghatározott szerepe van a történetben. Ami azonban igazán érdekessé teszi a sztorit, hogy három, teljesen különböző helyzetű főszereplő nézőpontján keresztül láthatjuk ugyanazt a világot.
Az Allah tágas földje egy igazi disztópia. Egy európai nagyvárosban az egységes európai szuperállam, a Páneurópai Szövetség területén játszódik, pontosabban annak bevándorlók lakta Zónájában. Főszereplője pedig Naszím, aki mintha Matthieu Kassovitz Gyűlöletéből lépett volna elő. Identitásában sokkal, de sokkal fontosabb a boksz, a hiphop meg az online RPG, mint az otthonról hozott hagyományok. Naszím személyes elszigetelődése párhuzamosan – és szoros összefüggésben – alakul az Páneurópai Szövetség rendőrállami fordulatával.
Természetesen azt, amit a legkevesebben jósoltunk, de tán a legtöbben vártunk tőle: folytatás helyett kvázi-kiegészítést ír, úgy, hogy az érvényes lehet a sorozat mellett is (hisz simán belesimulhat June sorozatbéli útja, legalábbis eddig), de olvasható és érvényes a sorozat ismerete nélkül is. A szolgálólány (ki az eredeti regényben névtelen) meg is jelenik, meg nem is. Meséje (mely az eredeti regény zárásában megjelenített történelmi konferencia résztvevői előtt még kétes hitelességű) folytatódik is meg nem is. Szerzőnk fókuszt vált, új elbeszélőket választ és más kontextusba helyezi Gileád kétes tündöklését és bukását.
Raziel arkangyal egy nap az emlékeitől megfosztva, emberi testben ébred Amerikában. Semmit nem tud erről a világról, ezért sok időbe telik neki beilleszkedni. Aztán mire végre megtalálja a helyét, és kezd megbarátkozni a gondolattal, hogy halandóként kell élnie, megjelenik Uriel arkangyal, aki közli vele, hogy eltűnt a minden égi és földi tudást tartalmazó könyv, amelyet egykor ő adott oda az embereknek. Uriel megígéri Razielnek, hogy visszaszerzi neki az angyalszárnyait, hogyha megtalálja a könyvet. Segítőtársat is ad mellé, egy elkárhozott lélekből lett démon személyében. De hiába vannak ketten, és hiába kapnak térképet is a könyvhöz, a keresés nehezebbnek és kalandosabbnak bizonyul, mint gondolják. Az idejük pedig véges.
3 kamasz néhány nap alatt átélt misztikus kalandjai elevenednek meg egy kis tengerparti faluban a háború árnyékában. Alicia és Max a családjával beköltözik egy titokzatos és baljóslatúúúúú házba és nyakig másznak a házhoz és a faluhoz köthető rejtélyek feltárásában új barátjukkal Rolanddal.
Az Alapítvány Isaac Asimov talán legismertebb könyvei közé tartozik. Egy fiktív jövőben járunk, ahol a Galaktikus Birodalom (az egész galaxist magába foglaló erő) hanyatlani kezd, amelyre egy matematikus-pszichológus figyelt fel elsőnek, és a két tudomány segítségével próbálja megjósolni a hanyatlás különböző szakaszait. Annak érdekében, hogy a bukással járó anarchia közben az emberiség eddig megszerzett tudása (például természettudományos áttörések) ne vesszen el, egy galaxis szélén lévő bolygóra költözik egy kisebb kolóniával, akik között tudósok és közemberek találhatók. A cél a tudás megőrzése a jövő számára, de képesek a megbírózni a széteső Birodalom agresszív közeledésével és a galaxis szélén lévő hataloméhes királyságokkal?
McDonald a már jó ideje népszerű, de még mindig kapós grimdark fantasy táborát erősíti az Éjszárnnyal: antihős főszereplője Ryhalt Galharrow kapitány, egy veterán, aki múltja elől önpusztító életmódjában keres menedéket, vagyis már a reggeli előtt lever egy fél üveg brandyt, de ha bal lábbal kel – ami nála elég gyakori -, akkor akár egy egészet is. Napközben hol a mélabús nihil, hol a keserű világmegvetés uralkodik el rajta, jó adag cinizmussal megspékelve. Foglalkozását tekintve az egyik Éjszárny alakulat vezetője, vagyis olyan fejvadász, akit az igazán csúnya dolgokra tartogat a főnöke, egy Névtelen, akit ennek ellenére Szarkalábnak hívnak, és egy félisteni hatalmú titokzatos varázsló.
A Csipkerózsikák két részből áll: az első fele a járvánnyal foglalkozik, és elhelyezi „a gyalogokat a sakktáblán”. Sok a karakter, de Stephen King rutinosan mélyíti őket annyira, hogy ne okozzon gondot eligazodni köztük, és szépen felépíti a köztük fennálló viszonyrendszert. A történet másik fele a börtön ostromának leírása, valamint az alvó nők sorsának bemutatása.
Philip K. Dick zseniálisan ábrázolja az általa vizionált marsi társadalmat néhány érdekes ember szemén át, akiknek a sorsa a véletlenek játékának köszönhetően összefonódik.