Christelle Dabos: A tél jegyesei (A tükörjáró 1.)
Összességében (a gyenge pontjait leszámítva) egy bizalomgerjesztő regényciklus bevezető kötete, ami tetszeni fog azoknak, akik szeretik a klasszikus alapokon nyugvó lassabb történetmesélést…
Kategória: Sci-fi, fantasy
George Orwell: 1984
A 20. század disztópiája, mely napjainakban egyre aktuálisabb. Az állam teljes uralmából, az elszemélytelenedésből és a kitartó, ám hiábavaló reményből összegyúrt remekmű bármelyik olvasót magával ragadja.
Anthony Ryan: A láng légiója
Anthony Ryan ismét megtalálta az írói vénáját, aminek az olvasók örülhetnek. Aki esetleg az előző ciklus miatt csalódást érzett, tegye félre, érdemes elolvasni a Draconis Memoriat.
Naomi Alderman: A hatalom
A disztópia egy hálás állatfaj. Minden szerző arra a problémára tud reflektálni, ami szerinte a legjelentősebb, így könnyen értelmezhető társadalmi kritikaként. Naomi Alderman a nemek közötti egyenlőtlenséget emelte ki ebből a körből és írt hozzá egy fantasztikus regényt.
Marko Kloos: Felderítők (Frontvonalak 2.)
Kedvelem Andrew Graysont. Meg kedvelem Marko Kloost is. A 2. könyv meggyőzött, hogy kell nekem ez a sorozat. Tényleg semmi extra, de kiválóan működik az egész. Itt érzem (még egyelőre) azt, hogy van egy konkrét terv, elképzelés a szerző fejében, látja, hová viszi a cselekményt és ha szerencsénk van, lesz az egésznek (a sorozatnak) eleje-közepe-vége, mert sajnos elég konzervatív vagyok és jobban szeretem az ilyesmit – ellentétben azzal, amikor egy adott számú könyvre szól a szerződés, aztán meg lesz, ami lesz.
Wesley Chu: Időrabló
Sok divatos elemből áll össze ez a történet. Az eleje határozottan fogyaszthatóbb volt, mint a vége, bevallom, a szerelmi szál engem nem fogott meg, és elég nyűgösre is sikerült.
Marko Kloos: Frontvonalak
Ez rendben volt. Nagyon is. Marko Kloos egy olyan military sci-fit írt, ami ugyan nem tobzódik az eredeti ötletekben, de nincs is benne hiba. Főszereplőnk, Andrew Grayson a kiélt és túlnépesedett Földről igyekszik megpattanni, ennek pedig egyetlen útja van a nem túl vidám jövőben, ha katonának szerződik.
Grégory Samak: A Titkos könyv
Mit tud ez a könyv, ami ennyire tetszik az olvasóknak? Valódi gyöngyszem vagy csak hype? Egyáltalán minek olvassuk: teológiai fejtegetés, vallásos irodalom vagy sci-fi? Nem folytatom, mert számos olyan kérdést lehet feltenni, amelyekre nincs egyértelmű válasz, kezdve azzal, hogy egyáltalán nem mindegy, hívő vagy ateista, sci-fiben járatos vagy járatlan befogadóról van szó.
Scott Hawkins: Az Égett-hegyi könyvtár
Képzelj el egy világot, ahol nincs mágia, csak tudás. Ezt a borzasztó méretű tudást egy könyvtár őrzi, írója és fő könyvtárosa Apa – mondjuk úgy, többé-kevésbé Isten. Vagy valami olyasmi. Apa 12 tanítványt vesz magához, aki a 12 tudomány, vagyis a 12 katalógus ismerői és gyakorlói lesznek. Ezek közül egy főszereplőnk, Carolyn. A tanulási módszertan valahol a brutális, az embertelen és a totálisan romboló között húzódik, így fiatal felnőttkorukra lelkileg sérült és változó mértékben őrült lesz mindegyikük. Na, ez az alapszituáció.
Joe Abercrombie: Half a War – Az ütközet (3.)
Összességében elégedett vagyok a lezárással, ez a sorozat hozzám sokkal közelebb áll, mint az Első törvény ciklus. Kellően realista, kidolgozott, nem bánik itt sem kesztyűs kézzel a szereplőivel, de nem olyan erőltetetten gusztustustalan, mint a korábbiak.