SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Nagyon szeretem Janka regényeit, történész végzettségével hitelesen ír a múltról. Ez a kötet újra elvarázsolt, tetszett, hogy nem itthon játszódott – a fő helyszín Bécs és Párizs, utóbbiban többször is megemlítettek olyan helyeket, amiket volt szerencsém látni.
Jó ötletek, változó színvonalú kidolgozással. Körülbelül így tudnám összefoglalni. 3 nézőpontból áll össze ez a posztapokaliptikus történet. Olyan világban járunk, ahol a természeti katasztrófák mindennaposak, a túlélés a legfontosabb.
Egy skót és egy angol színész egy forgatáson találkoznak. Mindkettőjüket összeköti a motorozás iránti vágy, majd a barátság további évei alatt megszületik az ötlet: motorozzák körbe a világot nyugatról keletre a hosszabb úton. A kötet leírja a két színész szemszögéből teljesen az elejétől az ötlet megvalósításáig terjedő folyamatot, majd a túra izgalmait.
„A Napok romjai és a Ne engedj el szerzőjének, Kazuo Ishigurónak az új regénye a felszínen egy sárkányos-kardozós mese, de valójában a kollektív emlékezet és felejtés – adott esetben véres következményekkel járó – témáját vizsgálja.”
In Plankton Dreams,Tito Rajarshi Mukhopadhyay crafts a proud, satiric style: the special ed student as literary troublemaker. ‘Mother had always taught me to learn from circumstance,’ he writes. ‘Here, the circumstance was humiliation, a particularly instructive teacher.’ ‘But I’m not complaining,’ he continues. ‘Humiliation, after all, made me a philosopher.’For all of its comic effects, the book alerts readers to an alternative understanding of autism, an understanding that autistics themselves have been promoting for years.
A sok klasszikus között, talán ez is pár mondat, vagy kulcsszó után mindannyiunknak ugyan azt jelenti. Két pesti diák történetét, akik egy nyarat a Balaton partján töltöttek a sásban, horgászással, sokat tanulva mindenről (az életről is) Matula bácsitól.
Ez a könyv azoknak az olvasóknak készült, akik hírből kerülték a kötelezőket. Nem olvasnak sem verset, sem novellát, nem hogy egy 200 oldalas drámát! Nényei fiatalos lendülettel, tanári tapasztalattal a háta mögött, könnyed, humoros formában próbálja elmesélni mindenkinek, hogy miért is jó ha olvas, és ha klasszikus irodalmat olvas az ember fia vagy lánya.
„Tüzesen süt le a nyári nap sugára
Az ég tetejéről a juhászbojtárra.”
Tudjátok folytatni? Ha nem, akkor is érdemes időnként beleolvasni gyermekkorunk egyik legjobb kötelező irodalmába!
Jókat nevettem olvasás közben. Kedvenc jelenetem az első: az ördög meglátogatja a Rózsa családot – és az utolsók egyike: Kossuth Lajos és Rózsa Sándor találkozója. A regényben elhangzott kedvenc mondatom szintén ebben a jelenetben van, Kossuth mondja feleségének: „Terézkém, drága kincsem, e perc most nem kalácsmajszolásra termett”. Szigorúan 18-as karikás!!!!
Boldizsár Ildikó szerint “minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.”