SZTE Klebelsberg Könyvtár
Frank Márton, a Páratlanok trilógia szerzője ezúttal nem hosszú fantasyvel jelentkezett, hanem egy rövidebb hangvételű, ám annál többet markoló regénnyel. A Vadhatár egy osztálykirándulást fordít bele egy kilátástalan világba, amely meglepően átérezhető és hétköznapi élmény.
Viszont az, ahogy és főleg amilyen (!) formában jönnek az újabb és újabb, sokszor egymást is cáfoló bizonyítékok az ismeretlen hátterű és sorsú Strakával kapcsolatban, és az, hogy ezeket melléklet formában az olvasó ki tudja venni és kézbe tudja fogni, olyan élmény, melyet nem igazán lehetett volna más formában elérni. Így mi magunk is Erichez és Jenhez hasonlóan módon nyomozni kezdünk, és megpróbáljuk kibogozni ezt a korántsem egyszerű rejtvényt.
Zevin egy érzékeny, sodró lendületű, nagyon geek és nagyon romantikus könyvet írt a videójátékok szerelmeseiről, amelyben boldogan merülhetünk el a Super Mario-nosztalgiában és jobban megérthetjük a videójátékok tervezésének kreatív folyamatát, valamint azt, miért kell végtelen empátia ahhoz, hogy világot építsünk a játékosaink számára.
Amiben a Törpeszarvas és a déli álom különbözik a korábbi kiadványoktól, az a szakirodalmi háttér erőteljesebb jelenléte. Felnőtt olvasók is haszonnal forgathatják, mert számos érdekességet megtudhatnak belőle a történetek hazájáról, kulturális hátteréről.
Rowell fanficjének a lényege, hogy a karakterekre építsen fel egy teljesen új történetet, központi szerepben Simon és Baz romantikus kapcsolatának kialakulásával, de közben szilárd és kitaposott alapokból formálja újra az őket körülvevő világot.
A Kimondatlan név Larkwood első regényeként egy alaposan megírt, mindenre kellő időt szánó első kötet, amely egyszerre hat klasszikus fantasynek és újszerű kalandnak. Felépítése miatt néha tömör olvasmány és a cselekmény túlírtnak hathat, de ezekért a regény második fele bőven kárpótol.
Egy lebilincselő sorozat első kötete, amelyben megismerkedhetünk egy magára hagyott lánnyal, és megtanulhatjuk, milyen fontos is az emberi érintés a mindennapjainkban. Egy kapitalista, világromboló jövőben játszódik, amely talán néhányunk szemét ki tudja nyitni, hogy meglássuk, milyen jövő felé haladunk.
A Vérből és hamuból egy remekül felépített bevezető rész ebbe a kissé horrorisztikus, ám különleges fantasy világba. Vérben, titkokban, akcióban és intimitásban nem szenved hiányt ez a regény, ráadásul a karakterei is szerethetőek. J. L. Armentrout bebizonyította, hogy a farkasos, vámpíros, kiválasztottas sztoriknak még nem érdemes fellőni a pizsicsillagot, mert van még bennük kurázsi.
Halálmegvető bátorság, fatalizmus, fanyar humor és persze a közmondásos „el honor” – mindez sajátos és nagyon szerethető ízt ad a fordulatos történetnek. A 17. századi Spanyolországban játszódó cselekményt a kamasz Inigo meséli el. A történet filmváltozata szintén nagy sikert aratott.
A Tízezer ajtó központi témája a kirekesztés, az előítéletesség és az ebből fakadó sorsszerűség: miként determinálódik valaki sorsának alakulása a származása, bőrszíne vagy éppen társadalmi megítélése által? A könyv hangsúlyozza, hogy a sztereotípiák akarattal, hittel és kitartással meghaladhatók.