SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Marcel Danesi, a Torontói Egyetem világhírű professzora szerint a középkori irodalomban megjelenő és a korlátokat nem ismerő szerelem jelképévé váló érzelmes csók a populáris kultúra megszületését jelzi. Bár a csók iránti vágy nincs benne a génjeinkben, az idők során alapvetően kavarta fel a szerelem hagyományát, és a párválasztást egyéni döntéssé tette. Mára pedig már nem kétséges, hogy „a csók édesebb a bornál”, és nélküle a világ értelmetlen.
A Biblia minden idők legsikeresebb könyve. Akár tisztelve, akár elutasítva Isten szavait, még senki sem próbálkozott meg a Szentírást akként olvasni, ami valójában: az emberiség krónikájaként, melyben az ősök bátran néznek szembe a földi élet megpróbáltatásaival és kihívásaival.
Hogyan lesznek a hangokból szavak? Tényleg megértünk három szót másodpercenként? De akkor miért értjük félre egymást? Mert a pillanatnyi lelkiállapotunk alapján beszélünk? Mit hallunk a mondatok mögött? Mi a társalgás logikája? Hogyan bővítjük új szavakkal agyunk szótárát? Miért tanul meg egy kisgyerek olyan hamar beszélni? És egyáltalán: hogyan működik az agyunkban mindaz, amit beszédnek nevezünk?
Bár a Legvégül a szív kiindulópontja ismét egy korábbi társadalmi eseménnyel cseng össze – a 2008-as világválság –, mint korábbi történetei esetében, a hangvétel nem hasonlítható korábbi írásaihoz. Ugyanis Margaret Atwood fogta az összes emberi perverziót – kezdve az ártatlan szexuális fantáziálástól egészen a legdurvább aberációkig –-, majd mindezt leöntötte egy adag szatírával meg némi csillámpónis „nézz mindent pozitívan” meg „de ha neki így jó” sziruppal is, hogy mindezt egy bizarr, de klasszikus disztópiába helyezze. Ezzel pedig egy abszurd, de nagyon is igaz görbe tükröt állított elénk.
A történetben egy tetőtér átalakításának tulajdonképpen egyszerű, mégis lenyűgöző folyamatát ismerhetjük meg, a telefonos árajánlatkéréstől egészen a beköltözésig. A napló azonban nem kizárólag technikai-műszaki jellegű, sokkal inkább a mesterség szépségének dokumentuma, az alkotás feletti öröm és büszkeség lenyomata.
Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből és az önmagán átszűrt filozófiai reflexiók útján valósult meg.
Amikor egyetemi kurzusokon szemináriumi dolgozatot, házi dolgozatot várnak el tőlünk, gyakran ezt olyan magától értetődően teszik, hogy lassanként már el is hisszük: eleve tudnunk kellene, hogyan is kell azt írni. Ez a könyv voltaképpen csak egy dologra akarja rávenni olvasóját: lássa be, hogy az írás esetében ez annyira mégsem magától értetődő, hogy ne lehetne/kellene megtanulni írni.
A „Szent Bertalan éjszakája” egy izgalmas történetbe burkolt kiáltvány a vallási vakbuzgóság ellen. Ha szereted az érdekfeszítő történelmi korszakokat és a színes karaktereket, tegyél próbát Mérimée munkásságával. Nem fogsz csalódni!
– avagy a kijózanító ismeretterjesztés kacskaringós útjai Tudjuk, a trianoni béke 100 év után lejár és mindent visszacsinálnak… vagy mégsem? Ha olyan szavakat írnék, hogy „legendátlanítás” és „mítosztalanítás”, amelyek talán nem is léteznek, – lám a beépített helyesírás-ellenőrző szótára sem ismeri 🙂 – , mégis közel járnék ahhoz a műfajhoz, amiket...
A gasztrobirodalmat felépítő Mimi Thorisson egy olyan életet fedezett fel magának Olaszországban, ahol elvnek számít az, hogy az ételt nemcsak vásárolni, hanem elkészíteni is lehet, ebből pedig egy csodálatos könyvet gyúrt össze, legalább olyan lelkesedéssel és elmélyüléssel, ahogy a tésztát tanulta meg gyúrni. Az Itália ízei kedvcsináló álmodozáshoz, tervezéshez, nyaraláshoz, vagy csak úgy: az édes élethez.