SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A nemzetközi Booker-díjra jelölt ukrán Andrej Kurkov regényének középpontjában egy Szovjetunióban ragadt méhész áll, és a kérdés: mivé lesz a szovjet nosztalgiára épülő életvilág, ha szembejön vele a valóság?
A hamis részvét, a tartós elnyomás vagy a szadizmus egyaránt az empátia által lehetővé tett magatartásformák közé tartozik, ezért egy jobb társadalom kialakításához mindennek az elfojtott, sötét aspektusait is szemügyre kell venni. Fritz Breithaupt könyvének segítségével az olvasók megismerhetik ezeket az árnyoldalakat, sőt felfedezhetik a nyomait önmagukban is. A kötet számos témakörön át vezet minket, a narcizmustól és Nietzschétől a helikopterszülőkig és Angela Merkel menekültügyi politikájáig.
Hogyan függ össze a jobb és a bal kéz a joghurtkészítéssel és a DNS-sel? Miért jelentős lépés az emberiség számára a Mengyelejev-féle periódusos rendszer fehér foltjainak eltüntetése? Milyen eszmei viták kísérték az érzéstelenítés históriáját? A Rádiumlányok esete szomorú történet, a száloptika létrehozása viszont sikersztori. Simonyi Miklós vegyészprofesszor történelmi és társadalmi kontextusba helyezve tárja elénk az életünket átszövő kémia szerteágazó és színes világát.
Az első firkáktól a 12–14 éves kiskamaszok hagyományos és digitális műveiig követi nyomon a szerző a képi nyelv formálódását, hazai és nemzetközi kutatások és a rajzpedagógiában eltöltött négy évtized tapasztalatai alapján.
Casati regénye új életre kelti az ókori mítoszt és új oldaláról mutatja be a paráznának és gyilkosnak kikiáltott királynőt.
A rövid, egyes szám első személyben íródott regény nyitójelenetében egy fiatal belga konzul néz szembe szó szerint a halállal: túsztárgyalóként próbálja megmenteni a hónapok óta fogságban tartott európaiak életét Kongóban, de ő is a kivégzőosztag elé kerül. A 28 éves diplomata nem más, mint Amélie Nothomb édesapja.
Orczy Mimi ugyan csak könyvet vásárolni szökik be a könyvesboltba, amely London egyik kevésbé megbízható negyedében található, mégis belekeveredik egy bűnténybe, amit – a felnőttek nyilvánvaló inkompetenciája miatt – kénytelen lesz ő megoldani.
Van-e egyáltalán egy „megtért”, vétkeit megbánó, végsősoron mégis embertelen népvezérnek emberi arca, s ha van (mindenkinek, a gyilkosnak is van), érdemes-e arra, hogy megismerjük?
Kicsit nehézkes a mai rohanó életünkhöz szokott ember számára az 1800-as években íródott irodalmi szöveg olvasása, de megéri. Sőt, az a véleményem, minden nőnek egyszer át kéne rágnia magát ezen a könyvön – hiszen mégiscsak a szingliregények ősei közül való.
Okos és játékos verseskötet egy világról, amely a pánikra koncentrál.