Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
A világ megdöbbentő, sokszínű és jórészt megmagyarázatlan. Esko Valtaoját nem töri le ez a semmiség, inkább beveti a tudományt. Az eredmény egy mindentudó kézikönyv.
A világ megdöbbentő, sokszínű és jórészt megmagyarázatlan. Esko Valtaoját nem töri le ez a semmiség, inkább beveti a tudományt. Az eredmény egy mindentudó kézikönyv.
Vajon mi az, ami ennyire vonzóvá teszi az ember számára a kutyát a világ minden táján? Etológusok, pszichológusok, állatorvosok, szociológusok és filozófusok egymás munkáját kiegészítve igyekeznek feltárni az ember-kutya kapcsolat evolúciós mozgatórugóját, a háziasítás szerepét és hatását, illetve a kutya viselkedésének biológiai alapjait.
Ma a világon példátlan gyorsasággal növekszik a genetikailag módosított növények vetésterülete. Hogy ez jó vagy sem, arról intenzív és indulatos szakmai, politikai, gazdasági, és médiaviták folynak. De miről is vitatkozunk? A szerző, aki a génsebészet aktív művelője, a mezőgazdasági GM-technológia mibenlétét, hasznosságát, illetve veszélyességét elemzi. Célja a hiteles, érdekes, szórakoztató tájékoztatás.
Baj van ugyan, de van megoldás – így foglalhatjuk össze röviden e könyv tartalmát. A geológus szerző, aki professzorként, kutatóként és olajipari tanácsadóként működött, pár éve egy napenergiával foglalkozó céget alapított, mely a nagy-britanniai cégek top 100-as rangsorának középmezőnyéhez tartozik. Tehát nemcsak írás, tanítás és tanácsadás, hanem valós, körültekintő ismeretek alapján való cselekvés, a megtehető megtétele a dolgunk – ez ennek a könyvnek és a szerzőnek az üzenete.
Ez a kötet egy páratlan fizikai és természetfilozófiai gondolkodó, Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus írásaiból válogat, aki már egyáltalán nem fiatalon, mindössze fél év alatt megalapozta az egész modern fizikát a róla elnevezett egyenlet felállításával. A kötetben először jelenik meg magyarul az az írása, amelyben vázolja az – azóta híressé vált és sokat vitatott – úgynevezett „Schrödinger macskája” gondolatkísérletet.
A könyv a tudomány és nem tudomány, tudomány és áltudomány problémakörét járja körül mind a vonatkozó elméleti hagyományok, mind pedig a hétköznapi élet gyakorlati kérdésfelvetéseinek tükrében.
Neumann János ritkán tapasztalható tudományos közmegegyezés szerint a XX. század egyik meghatározó, a legjelentősebbek közé tartozó tudósa volt, aki sok területen hozott létre maradandó alkotásokat. A kötet a Principia Philosophiae Naturalis (A természetfilozófia alapelvei) könyvsorozatba illeszkedve Neumann János fizikai, matematikai és technikai problémákkal foglalkozó tanulmányait tartalmazza, továbbá teljes terjedelmében magába foglalja „A számológép és az agy” című művét is.
A szerkesztők – Ropolyi László és Szegedi Péter – előszava bemutatja a sorozatot, a természetfilozófia tudományát, valamit Newton életét és az életmű tudománytörténeti jelentőségét. A kötet tartalmazza ezenkívül Newton Principia című könyvének természetfilozófiai jelentőségű előszavát Newton magyarázataival együtt, részleteket A világ rendszeréről című műből, Newton leveleit Bentley-hez, melyekben alapelveit fejti ki, és a szerkesztők jegyzeteit, melyek nagymértékben segítik e több mint 300 éves szövegek megértését, értelmezését.
Miért futott az ókor és a középkor embere, és miért futunk manapság? Ugyanaz az erő hajtja előre a nagyvárosban kikapcsolódásként kocogót vagy az ultramaratoni távokat megtevő tarahumara indiánt? Thor Gotaas a futás történetének bemutatásával keresi a válaszokat.
Afrikában töltött első évéről írott őszinte, mulatságos és kihagyhatatlan, lefegyverzően tiszteletlen beszámolójával Nigel Barley bepillantást enged egy szociálantropológus mindennapjaiba, aki egy sárkunyhóban ütött tanyát, hogy tanulmányozza a kameruni doajók szokásait, hiedelemrendszerét, életét.