Kategória: Ajánlások

Julie Caplin: Egy ​csésze kávé Koppenhágában (Egy csésze kávé… 1.)

Könnyed kikapcsolódás, egy hétvége alatt pont el is lehet olvasni. Humoros adok-kapok, persze a romantika sem hiányozhat. Régóta szeretnék már ellátogatni Dániába, és ennek a kis csapatnak a kirándulása még inkább meghozta a kedvemet. Olvasás közben rákerestem a helyekre ahol jártak, és érdekes dolgokat tudtam meg. Jó lenne kicsivel több „hygge” a mi életünkben is. Na és persze tervben van, hogy én is elkészítsem a híres kanelsneglet, a dánok fahéjas csigáját, mert mióta elkezdtem ezt a könyvet, csak arra tudok gondolni…

Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak

A karantén alatt láttam egy online beszélgetést erről a könyvről. Juhász Anna irodalmár beszélgetett a szerzővel, Durica Katarinával és Borbély Alexandra színésznővel, aki részleteket is olvasott fel a könyvből. Igazából Alexandra felolvasása után döntöttem el, hogy nekem mindenképpen el kell olvasnom ezt a könyvet. Maga a cselekmény is nagyon érdekelt, három nő története a dunaszerdahelyi maffia rémuralma alatt. Három korosztály, három sors, három trauma. Egyszerű hétköznapi emberek, tőlünk nem is olyan messze, a nem is olyan távoli múltban, akik megdöbbentő dolgokon mentek keresztül.

Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság (Vaják 1.)

Kiváló középkori történet. Komoly hangvételű, nagyon realisztikus, korhűen ábrázolja a karaktereket és a helyszíneket is. Izgalmas, a főszereplőt könnyű nagyon szeretni, de ugyanakkor nem tökéletes ember koránt sem, hihető személyisége van.

Yuval Noah Harari: Homo Deus

Betekintést nyújt az emberi elme korokon átívelő fejlődésébe. Olyan témákat boncolgat, mint a lélek megléte és a vallás, amiket egy számomra szokatlan nézőpontból mutat be. Ezek által elgondolkodtatott, és megváltoztatta a világhoz és az emberiséghez való hozzáállásom.

Brian K. Vaughan: Saga 1-2.

Vaughan és Staples bravúros munkáját az is jól jelzi, hogy a mindmáig futó sorozat az évek során számtalan díjat begyűjtött, tizenkét Eisner- és tizenhét Harvey-díjjal jutalmazták, az első néhány számból összeállított kiadvány pedig 2013-ból Hugo-díjat kapott.

Park Yeon-mi: Élni akartam : egy észak-koreai lány útja a szabadság felé

Ez egy olyan történet, amiről mindenkinek hallania kell. Szerencsére boldog vége van (különben nem íródott meg volna a könyv), de a végéig vezető út gyötrelmes volt. Fontos emlékeztető számunkra, hogy mennyi lelki és anyagi erőforrás áll minden nap a rendelkezésünkre, amit nem jól használunk. Egy olyan észak-koreai disszidens története, aki volt elég bátor, hogy elmondja fájdalmas történetét.