Fodor Ákos: Zene-idő : hallgatódzások, 7 szólamban
A „hallgatódzó” olvasó az, aki belső hallásával vizualizálja a betűkből képződő muzsikát, a szólamok harmóniáját, visszhangozva Fodor Ákos költészetét.
Kategória: Kritikusok ajánlásával
Olga Tokarczuk: Bizarr történetek
Bár azt gondolnánk, hogy az élet és a halál közti határ szigorú választóvonal, Olga Tokarczuk novellái világossá teszik, hogy élni is lehet úgy, mintha már halottak lennénk, és a holtak sem tűnnek el nyomtalanul. A Bizarr történetekben olvashatunk a jövő furcsa találmányairól, a múlt háborúiról, vallási fanatizmusról és megmagyarázhatatlan jelenségek soráról is, de bármilyen közegben is játszódjanak az elbeszélések, a középpontjukban mindig az a kérdés áll, hogy mi az ember és mi az értelme a létezésének.
Neil Gaiman, Terry Pratchett: Elveszett Próféciák
A könyv cselekménye egészen a Teremtésig nyúlik vissza, ahol megismerjük főszereplőinket: Azirafaelt, az angyalt és Crowleyt, a démont. Majd nagyot ugorva az időben a 70-es 80-as évek Angliájában találjuk magunkat. 6000 évvel azután, hogy minden elkezdődött, úgy tűnik, közelít a világvége: az Antikrisztus megszületett, és ahogy betölti a 11 éves kort, birtokába kerül természetfeletti hatalmának, és előidézi az Apokalipszist. Az Alvilág szolgái gondoskodtak róla, hogy megfelelő helyre kerüljön, vagy legalábbis ők így hitték, viszont egy sátánista apácarend, egy kelletlen démon és egy angolabbnál is angolabb házaspár kissé összekuszálta a szálakat.
Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak
Minden falusi kocsmának van egy Ferusa, egy kiapadhatatlan sztorikútja, egy örök kocsmabútora, aki annyira odanőtt a pulthoz, mint a papír poháralátét, amit öt éve nem tud megmozdítani senki a sörragacsos falapon, persze nem is jutna eszébe ezzel próbálkoznia senkinek, pont úgy jó az, ahogy van.
Nemes Z. Márió: Barokk Femina
Egész történelmi tudatunkat összefröcskölő őslevesként kerülnek bemutatásra a 2006-os őszi események.
Géczi János: A tenyérjós
Géczi János legújabb regényének szereplői extravagáns karakterek. Néhány markáns tulajdonságot, külső vagy belső karakterjegyet leszámítva az egyes személyiségek érezhetően írás közben formálódtak. A kezdetkor bizonytalan körvonalak fejezetről fejezetre élesebbé válnak, de a kontúrok később sem illeszkednek a formákhoz.
Jon Fosse: A másik név
A mai Ibsennek is nevezett szerző 2015-ben kezdte írni a főművének szánt, többkötetes, közel ezerháromszáz oldalas Szeptológiát, melynek első kötete, A másik név.
F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye
A regény egy egymásra találás lassú folyamatának leírása kivételesen finom eszközökkel. A történet két főszereplője a negyvenes évei elején járó nőgyógyász, Körner Aladár és az épp, hogy tizenhat éves Klára. Mindketten holokauszttúlélők, elvesztették teljes családjukat. A férfi feleségét és két fiát, míg a lány szüleit és kishúgát.
Cixin Liu: A háromtest-probléma
Az biztos, hogy nem könnyű ennél ambiciózusabb és sokrétűbb sci-fit mondani – a Háromtest-trilógia óriási irodalmi teljesítmény, fenséges és félelmetes, grandiózus és emberi, provokatív és gondolatébresztő. Megkockáztatom: korszakos remekmű.
Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak
Sokkal reálisabb azt mondani, hogy az üldözött gondolatfolyamán keresztül olyan alapvető emberi mozzanatokra ismerhetünk rá, amelyek korántsem csak menekülés közben érvényesek – például arra, hogyan kell nem kitűnni a tömegből.