SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Jude, Wendy és Adele három teljesen különböző személyiséggel és életúttal rendelkező, 70-es éveiben járó nő, akik azért utaznak karácsonykor a tengerparti kisvárosba, Bittoesba, hogy kiürítsék egy éve elhunyt barátnőjük, Sylvie nyaralóját. Az állott levegőjű, sós párától málló falak alkotta kis térbe zárt barátnők a hétvége során kénytelenek számot vetni életükkel, kapcsolataikkal, vágyaikkal és nem múló ambícióikkal.
Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.
Tarantinóról közismert, hogy rengeteget szövegel, szenvedélyes okfejtéseit akárhányszor, akármilyen hosszan képes előadni, 400 oldalnyi papír pedig igazi Kánaán ehhez. Gyakorlatilag miniesszék töltik ki a kötetet, ez a bőbeszédűség pedig teljesen feledteti, hogy a regény – ahogy a film is – csupán két-három eseménytelen nap története.
Bűncselekmény történt, láthatatlan az elkövető – elfoghatatlan, megvádolhatatlan. A vádlott, a vád, az ítéletalkotó egyazon személyt takarja. Nincs itt semmi látnivaló – a helyszínelő hatóság szólal meg Nyerges Gábor Ádám új kötetének címében, és egyúttal próbál kíváncsiságot ébreszteni, hogy van-e mégis látnivaló?
A mintegy 180 kétszínű térkép és ábra segítségével, beleértve az első, a másod- és a harmadkor csatáit és kulcsfontosságú helyszíneit; valamint várak, épületek, tervrajzok, az éghajlati viszonyok, a domborzat, a növényzet, a nyelvek és a népességi megoszlások leírását, amelyek segítségével olyan szemszögből ismerhetjük meg Tolkien világát, melyre korábban nem volt példa.
2050 környékén a két és fél magyarországnyi méretű indiai államot, Uttar Pradesht kegyetlen hőhullám sújtja. A forróság éjszaka sem csillapodik, és amikor a víz-, illetve áramellátás is feladja a szolgálatot, az emberek pánikba esnek. Túlélésük reményében az állóvizek felé veszik az irányt, fosztogatni kezdenek, de a forróság győz.
Sainz Borgo regényében általános tételként fogalmazza meg, hogy a haláltól való folytonos rettegés, az éhezés sikeresen semmisít meg mindennemű erkölcsi érzéket.
Elif Shafak regényében egy török és egy görög fiatal szeret egymásba ebben a megosztó és tragikus történelmi időben, a múlt terheit azonban később nemcsak nekik kell cipelniük, hanem a gyereküknek is.
Az AC Milan 1989-ben 20 év után nyerte meg újra a BEK-et. Az olasz klub sikere azért szólt hatalmasat, mert Arrigo Sacchi vezetőedző nem a hagyományos olasz futballra jellemző módon érte azt el, hanem az 1970-es évekbeli Ajax letámadásos focijának továbbgondolásával, látványos támadójátékkal. A ’Halhatatlanok’ c. könyv ennek a győzelemnek és futballforradalomnak állít bravúrosan megírt emléket.
Ez a remekbe szabott történetfüzért pontosan az teszi lebilincselő, nehezen letehető olvasmánnyá, hogy Hill minden történetben, sőt szinte minden oldalon képes újra és újra meglepetést okozni. Legfőképpen annak köszönhetően, hogy nem hajlandó prózáját jól ismert műfaji keretek közé beszorítani, így nem csak a horror, hanem sokszor a fantasy, a szociális dráma vagy a sci-fi elemei is bele-beleszűrődnek a novellákba. Amiket az tesz hátborzongatóvá, hogy a mindennapos helyzetekbe, realisztikus életekbe képes a szürreális rémületet belecsempészni.