Kategória: Kritikusok ajánlásával
A második világháború végén a nácik legértékesebb foglyai – államfők és katonatisztek, német összeesküvők és családtagjaik – váltak értékes túszokká az olasz Alpokban, miután összeszedték őket a lágerekből. Hitler parancsa világos volt: ha a helyzet romlik, haladéktalanul végezzék ki őket. És ezzel feszültséggel teli, már-már abszurd dráma zajlott le a hegyekben a fogvatartók és a fogvatartottak között. Ian Sayer és Jeremy Dronfield hiánypótló kötete izgalom és feszültség terén is kenterbe veri a legjobb hollywoodi produkciók forgatókönyveit, miközben bemutatja a második világháború eddig kevésbé ismert túszdrámájának történetét.
Egri filozófiájának érdekessége, hogy homlokegyenest szembehelyezkedik az Arisztotelész Poétikájában foglalt állítással. A karakter, vallja, fontosabb a cselekménynél, ugyanis az belőle fakad – ezzel egyébként Stephen King is egyetértését fejezi ki a már említett Az írásrólban. A tézis folyományaként, hogy a karakter cselekményformáló ereje hitelt érdemlően kibontakozhasson, az alkotó nem érheti be kevesebbel, mint a szereplőinek háromdimenziós, az utolsó hajszálig történő kidolgozásával.
A bűneset megoldása során az olvasó azon töpreng, hogy vajon melyik múltbéli bűn miatti bosszú teljesedett be az áldozaton. A megoldás az előfeltételezéseknél összetettebb, a cselekmény során az író úgy egyensúlyoz a kételyeinkkel, hogy többféle megoldási lehetőséget is folytonosan elénk tár.
A Sárkányok könyve mindent összevetve egy izgalmas olvasmány, amelyhez a fordítók remek munkája is nagyban hozzájárul. Több novellában visszaköszönnek a vízistenek, az alakváltók, a tűzokádók, a gépezetek, modern és klasszikus újragondolásban. Mindenki talál a kedvére való történetet ebben a kötetben, hiszen a sárkányokról alkotott számtalan monda mellett még mindig tudnak újat mutatni a kortárs szerzők.
Keresztury regényében a fatális betegségben felbomló (testi) rend múltban való visszaállításának narratív kísérletét olvashatjuk, melyhez egy olyan elbeszélői stratégia társul, amely a túlbeszélés-poétikájával és váltakozó narrátori pozíciójával megrázóan új perspektívát képvisel a magyar betegségregények sorában.
A regénynek vannak fontosabb szereplői, de nincs kiemelt központi szereplője, a cselekményt a bűn, az ahhoz fűződő viszony, valamint a normál hétköznapokban megjelenő Gonosz szervezi. És ahogy a legnagyobb paráztatók, most Nádas is abból indul ki, amit a mindennapokból jól ismerhetünk: mit kezdünk a kontrollálhatatlan ösztönökkel, amelyek alakítanak minket.
Moore és Lloyd munkája a Thatcher-korszak kiábrándultságából merítve született meg, de a jelen társadalmi igazságtalanságait, morális pánikját és fenyegetéseit is jól tükrözi. Azaz a társadalom hatott a művészetre, majd az vissza a társadalomra – a következő lépés a maszk jelenjének művészi feldolgozása és továbbgondolása is lehetne.
A könyv, ahogy más munkáinak ereje is abban a csodálatos komikus tehetségben rejlik, amelyet a különféle karakterek és párbeszédek megírásában mutat meg. Mindegyik karakter humoros túlzásnak tűnik. A kötet írásainak helyszíne a St. Austin gimnázium és annak kollégiuma. A pályakezdő P. G. Wodehouse korai, de annál szeretetreméltóbb írásai ezek, amelyekben azonban már jól észrevehető a későbbi érett alkotó humora és szellemessége.
Földényi F. László a Newton álma: William Blake Newtonja című legújabb kötetében az angol költő és festő-grafikus-nyomdász Newtont ábrázoló színes nyomatát elemzi, de mintha inkább ennek apropóján nyitna ablakot egyrészt Blake művészetére, költészetére, tudományos és látomásos világképére, másrészt pedig a nagyromantika világszemléletére.
Az Athenaeum Képzelet és tudomány sorozata ezúttal a jog morálisan nem mindig emészthető területére látogat, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, minthogy milyen háborús bűnöket követtek el a klónháborúban vagy hogy mikor nevezhetünk egy államrendszert diktatúrának.
