Sofi Oksanen: Norma
Sofi Oksanen ismét olyan regényt írt, amiben több generációnyi nő vonul fel, és semmi sem az, aminek látszik. Akár a borítón, a keblen ölelgetett kígyók is csak megfelelő fényben ismerszenek meg
Author: Kritikus
Orhan Pamuk: Az ártatlanság múzeuma
Az isztambuli múzeumot jórészt a már letűnt, 70-es évekbeli város valós tárgyaival népesíti be, melyek az olvasók számára a regény fikciójának fiktív tárgyaiként egy szerelmi történet kulisszáivá is lesznek egyszerre.
Péter László: 1956 előtt, alatt, után
Péter László kötete méltó tisztelgés 1956. forradalma előtt. Hiteles és magával ragadó, pontos tényfeltárás és megszívlelendő erkölcsi tanulság.
Szabó Magda: Az ajtó
„Az ajtó lényegében az első nagy civilizációkkal egyidős, ősrégi szimbólum: egyszerre a ki- és a bezártság, az izgalmat csiholó titok és a biztonságot adó magány, a kifürkészhetetlenség és a megismerés lehetőségének jelképe; éppúgy a világba lépésé, mint a halálé. „
Háy János: Mélygarázs
„Háy tudja: semmiből semmi. Minden egyszeri, megismételhetetlen, de jelentéktelen is. Az ember gyarló és javíthatatlan. És Háy tud még valamit: szavakba önteni mindezt. Az A mélygarázs nyomasztó, de igaz, pedig mindannyian jobban szeretjük a homályos tükröket.”