Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya
„Hogyan? Az ember csupán Isten melléfogása volna? Vagy Isten csupán az ember melléfogása?” szegezi nekünk Friedrich Nietzsche felháborító kérdését a Bálványok Alkonya c. művének borítóján.
„Hogyan? Az ember csupán Isten melléfogása volna? Vagy Isten csupán az ember melléfogása?” szegezi nekünk Friedrich Nietzsche felháborító kérdését a Bálványok Alkonya c. művének borítóján.
Nagyon szeretem az ilyen alapos történelmi regényeket, tényleg színes, szagos és nagyon olvasmányos. Szinte látjuk magunk előtt a templomokat, a falfestményeket, a szobrokat és a palotákat. Az írónő most is alaposan ismeri a kort, és okosan tölti ki a történelem hézagait. Egyszerre tanít és szórakoztat.
Elgondolkodtató könyv. Érdekes ez a monológ forma, és az, hogy nem a katasztrófát mutatja be, hanem annak hatásait, az emberi történeteket.
Octavia E. Butler regénye is a leporolható sci-fi kategóriát képviseli, eredetileg ’87-ben jelent meg, de simán élvezhető így 2020-ban is. A xenogenezis névre keresztelt sorozat kezdő kötete a Hajnal. Egy posztapokaliptikus szituációban ismerjük meg a főszereplő Lilith-et, aki a maga 26 évével egy idegen helyen eszmél. Az elbeszélés az ő szemszögéből közvetíti az eseményeket és gyorsan világossá válik, hogy a.) nem a Földön van, b.) léteznek más intelligens létformák, akikkel alkalma nyílik megismerkedni.
Kavagucsi Tosikadzu könyve könnyen olvasható, de emlékezetes kisregény. Adott egy nagyon különleges kávéház, benne különleges emberek dolgoznak, és különleges törzsvendégek tanyáznak itt, akiknek sorra megismerjük a történetét. Az első történet egy cuki romantikus, de a másik három kőkemény téma.
Adott egy amerikai focicsapat egy belevaló női tulajdonossal meg egy sármos edzővel – róluk szól az első kötet, aztán egyes játékosokkal és családtagjaikkal foglalkozik. Az abszolút kedvencem a 3. kötet, amelyben egy okos, gyermekre vágyó fizikus professzornő és egy sztárfocista történetét ismerjük meg zseniális párbeszédekkel.
1-2 hónapja olvastam Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok! című könyvét, és már az első mondatnál nagyon megfogott. Maga a köny egy beteg lányról szól, aki elhatározza, hogy a már megírt bakancslistájának pontjait élete utolsó hónapjaiban teljesíti. Az egyes fejezetek ezeket a pontokat mutatják be egy kisebb alaptörténettel/háttértörténettel egybekötve. Nem meglepő, ha azt mondom, hogy nagyon magával ragadó történet, és nem egyszer pityeredtem el rajta. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a zseniális könyvet, hiszen megtanít arra, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben.
Az Artúr-mondakör kelta eredetű verses, illetve prózai ciklus, amely nagyon elterjedt a művészetekben. Most ajánlunk néhány könyvet, amely ebből a témából építkezik.
Gondoltad volna, hogy az északi mitológia ma is jelen van a filmekben, a fantasy feldolgozásokban és a képregényekben? Ismerd meg őket közelebbről!
Egy zseniális magyar feltaláló, Gábor Dénes – igen, aki a hologramért kapott fizikai Nobel-díjat -, írt egy könyvet Találjuk fel a jövőt! címmel. Bár a kereskedelmi forgalomba nem került, de volt szerencsém olvasni, és azt kell mondjam igazán holisztikus, átfogó műről van szó. Remekül visszaadja a ’60-as évek hűvös zeitgeistjét. Egy aktuális idézettel zárnám ajánlómat:
„Azok számára, akik a mindennapi betevő falatért izzadnak, a tétlenség régóta vágyott édesség – egészen addig, amíg meg nem kapják.”