Szent-Györgyi Albert, a sport szerelmese
„Szent-Györgyi Albert, a sport szerelmese” címmel új virtuális kiállítás nyílt az SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatékájában. Az egyes fejezeteken végighaladva megismerkedhetünk a Nobel-díjas professzor eddig talán kevésbé ismert oldalával: a fitt tudóséval, aki rajongásig szerette a sportot; aki számos, egymástól igen elütő sportágat űzött, de mindegyiket kiválóan és napi szinten. Az állandó, feszített tempójú szellemi munka során fellépő fáradtságérzetet a sporttal oldotta, amely mindig változatosságot és felfrissülést hozott a számára. Amint maga is gyakran hangoztatta: „csak úgy tudok dolgozni, ha sportolok is”.
A lovaglással már kiskérpusztai gyermekévei során megismerkedett; Szegeden pedig egy hátasló büszke tulajdonosának tudhatta magát, Lulu nyergében gyakran lovagolt a laktanyában és a környező vidéken. A kerékpározásra Szegedre kerülése előtt, Hollandiában kapott rá, Cambridge-ben már naponta biciklin tette meg az utat a munkahelyéig. Szegedre érkezésekor – eleget téve a hagyományoknak – sorra ellátogatott professzortársai otthonába, ám mindenhová kerékpáron érkezett. A rosszalló megdöbbenés általános volt, itt még mindig a tekintély volt a professzorok egyik legféltettebb kincse. Szent-Györgyi talán a vízi sportokat szerette a legjobban. Mivel Szeged már az ő idejében igazi fürdőváros volt, szabadon hódolhatott e szenvedélyének. Rudolf (ma Roosevelt) téri lakásától vagy Templom (ma Dóm) téri munkahelyétől csak egy ugrás volt a Tisza, ahol úszóházak sora várta. Kedvence a Szőnyi fürdő és csónakkikötő, valamint a Szegedi Csónakázó Egylet csónakháza volt, ezeket nyaranta napi rendszerességgel látogatta. Amíg a vezetése alatt álló Orvosi Vegytani Intézet a Kálvária téren működött (1930-35), ő és munkatársai – bevonva a hallgatókat és a családtagokat is – óriási röplabdamérkőzéseket vívtak az udvaron, a grundon, amelyet ők maguk alakítottak ki. Miután az intézet 1935-ben Szeged szívébe, az újonnan elkészült Templom téri egyetemi épületegyüttesbe költözött, új sportolási lehetőség után kellett nézni. Ekkor fordult Szent-Györgyi érdeklődése a tenisz felé, naponta ütögette a labdát a Kitartás Egyetemi Atlétikai Club újszegedi teniszpályáin, nemegyszer feleségével mérve össze az erejét, aki a Délvidék teniszbajnoka volt.
Szent-Györgyi szenvedélyes motoros volt, a teniszpályákhoz is gyakran motorkerékpárral érkezett, BSA márkájú angol motorja valósággal a jelképévé vált. Fél Európát bebarangolta vasparipája nyergében, több ezer kilométert futva be.
Meghódította a levegőeget is, vagyis elsajátította mind a vitorlázó, mind a motoros repülés tudományát; vizsgát is téve mindkettőből a budapesti egyetemi sportklub Hármashatár-hegyi repülőtáborában, illetve Ferihegyen.
A síelésért is rajongott, téli és nyári szabadságát általában a hegyek között, az Alpesekben töltötte; egyaránt kedvelte az osztrák, a francia és a svájci Alpokot. Svájcról különösen jó véleménnyel volt: „Nemcsak nyugodt és kulturált ország, de egyszersmind az egyetlen olyan ország, ahol szinte ugyanazon a helyen lehet kutatni, kirándulni, hegyet mászni, síelni és vitorlázni.” Imádta a túrázást, a sátoréletet, a szabadságot, a kötetlenséget. Első felesége, Demény Kornélia nemcsak a teniszezésben, de ebben is kiváló partnernek bizonyult. Közös kirándulásaikat „aktív romantikának” nevezte Szent-Györgyi. Az egyik fejezetből kiderül, hogy Szent-Györgyi egész családja igen sportos életmódot folytatott, így például lánya, Nelli is. Szent-Györgyi orvostanhallgató korában versenyszerűen korcsolyázott, háromszor nyert gyorskorcsolyázó bajnokságot. A sakkozás iránti szeretet pedig egész életét végigkísérte. Az Amerikai Egyesült Államokban (1947-től) az óceán vonzásában élt. Továbbra is űzte a vízi sportokat, csónakot tartott, jachtot bérelt s nagy vitorlás túrákra vállalkozott népes társaság kíséretében.
Szinte szenvedélyesen rákapott a horgászatra. „Mindig nagy horoggal horgásztam, mert sokkal izgalmasabb nagy halat nem fogni, mint kicsit” – hangoztatta. Emellett megtanult golfozni is. Munkahelyéig rendszerint motorral tette meg az utat. A fennmaradt fotók alapján tudjuk, hogy nyaralási úti célként gyakran egy-egy nemzeti parkot vagy farmot választott, s olyan tájakat, országokat, ahol élvezhette a természet közelségét, fenségét: Florida, Niagara-vízesés, Curaçao, Hawaii, Mexikó és sorolhatnánk.
A kiállítást ajánljuk mindazok számára, akiket érdekel Szent-Györgyi kalandos élete, amelyben a sport is kiemelkedően fontos szerepet játszott. 1940/41-es rektorsága idején még az egyetemi sportéletnek is kulcsfigurája lett. Egészséges, sportos életmódja mindannyiunk számára példaértékű lehet. Találkozhatunk az oldalakon Szent-Györgyi sporttal kapcsolatos megnyilatkozásaival, adomákkal és kuriózumszámba menő fényképekkel, amelyek mind a mai napig őrzik a sportoló tudós alakját egy-egy nagyszerű pillanat megörökítésével.
(Képek forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka)
Pap Kornélia
SZTE Klebelsberg Könyvtár
Egyetemi Gyűjtemény
