„Az élet zenéjét a nők adják”
Bár napjainkban főleg virág, csokoládé és apró figyelmességek kapcsolódnak a nőnaphoz, az ünnep története sajnos sokkal szomorúbb. 1857. március 8-án negyvenezer New York-i női munkás tüntetett a jobb fizetés és a rövidebb munkanap reményében (akkoriban még a 12 óra átlagosnak számított). A tömeget brutális rendőri fellépéssel fékezték meg. 1908-ban ismét New Yorkban tiltakoztak a veszélyes munkakörülmények ellen, amelynek utólag egy 1911-es tragédia adott nyomatékot. Ekkor tűz ütött ki a Triangle Shirtwaist gyárban, mivel azonban lopásmegelőzés címén zárva tartották a kapukat, 146 munkás (köztük 128 nő) lelte halálát a lángok között.
1917. március 8-án az orosz nők Szentpétervárott tüntettek „a kenyérért és a békéért”. Az első nőnapot 1909-ben ünnepelték az USA-ban a szocialista párt javaslatára, és 1910-ben már Ausztria, Dánia, Németország és Svájc is köszöntötte a hölgyeket. Végül az 1921-es Kommunista Internacionálé a bolgár küldöttség javaslatára március 8-át jelölte meg nőnapnak. 1977-ben az ENSZ Közgyűlése hivatalos ünneppé nyilvánította.
Híres nők, akik március 8-án születtek
Az amerikai Mary Wright Plummer (1856–1916) nevéhez fűződik az első olyan könyvtár, amelyet kifejezetten gyermekek részére rendeztek be. Nemcsak a gyűjtött olvasnivalók tekintetében gondolt a kicsikre, hanem még a bútorok is az ő testméreteikhez igazodtak. Szintén Marynek köszönhetjük az első művészeti információs részleget. 1915 és 1916 között az American Library Association elnöke volt egy olyan korban, amelyben a nők nemigen töltöttek be vezető tisztségeket.
A hazai könyvtárosok között szintén akad híres „születésnapos”, mégpedig Sáfrány Györgyi (1911–1985). Tanulmányait Szegeden végezte, majd életét a hazai nőnevelésnek, valamint Arany János életművének szentelte Többek között katalogizálta Arany János és Kosztolányi Dezső kéziratait, levelezését, és részt vett a leányiskolák történeti dokumentumainak összegyűjtésében. Neki köszönhetjük a „Teleki Blanka és köre” című forrásgyűjteményt.
Örök érdeklődésre tarthatnak számot a mindenkori „elsők”, például Pécsi Eszter (1898–1975), aki az első magyar mérnöknő volt. Nevéhez fűződik a Fiume úti és a Kútvölgyi kórház, több modern villa és a margitszigeti uszoda. Utóbbi akkoriban Európa legnagyobb fedett uszodája volt, amelyről a kortársak így nyilatkoztak:
„Rendkívül impozáns és lenyűgöző hatást gyakorol a szemlélőre a hatalmas vasbetonívekkel áthidalt nagy csarnok, ezek az ívek minden közbenső támasz nélkül ívelik át a széles tért.”
1957-ben Bécsbe, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol további jelentős sikereket ért el. Ő volt az első vasbetonvázas felhőkarcoló, a Hotel Americana tervezője, valamint speciális alapozást talált ki a Hudson folyó partján zajló építkezésekhez. Ezért 1965-ben elnyerte „Az év legjobb statikusa” címet.
Férjével, Fischer József építőművésszel példás házasságban éltek és sokakat segítettek a második világháború alatt. Élete utolsó éveiben agyvérzés következtében lebénult, férje ápolta őt.
A könnyed szórakozásra vágyók elmerülhetnek Fejős Éva (1967–) kortárs írónő romantikus regényeiben (például ITT és ITT és ITT), aki szintén e nevezetes napon született.
Ha érdekelnek a különleges női sorsok, ajánlom Maria Petterson tavaly megjelent könyvét, amely csaknem száz, méltatlanul elfeledett nőalaknak állít emléket. Amennyiben inkább hazai vizeken kalandoznál, Horányi Gábor és Pivárcsi István művét böngészd, amelyben többek közt középkori „nőuralomról”, merényletekről és Báthory Erzsébet tragikus sorsáról találhatsz izgalmas történeteket. ITT pedig beleolvashatsz, hogy ötven évvel ezelőtt miképpen köszöntötték a nőket és az anyákat.
Hogyan ünnepelnek a nagyvilágban?
Magyarországon sokáig a hóvirág volt a legnépszerűbb nőnapi ajándék, mivel azonban ez a kedves kis növény 2005 óta védett, senkinek sem javasoljuk a hagyomány fenntartását. Franciaországban az ibolya és a gyöngyvirág népszerű, Olaszországban pedig a sárga mimóza – a takarékosságot szorgalmazó Rita Montagna, Teresa Noce és Teresa Mattei javaslatára. Bulgáriában és Romániában az anyák napját is nőnapon ünneplik, Oroszországban pedig munkaszüneti nap.
„Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat.”
Richard Wagner
Új sorozatunk keretében minden hónapban bemutatunk egy olyan nevezetes napot, amely könyvtárunkhoz vagy az egyetemi élethez is köthető. Előző cikkünket ITT olvashatjátok.
