“Kedves Szigethy Bácsi!”
Ezzel a megszólítással kezdődik az a József Attila-levél, amivel nemrégiben gazdagodott könyvtárunk. Egész pontosan: visszagazdagodott vagy újragazdagodott, hiszen eredetileg is a könyvtár tulajdonában volt.
József Attila leveleinek kritikai kiadása két levelet adresszál a szegedi Egyetemi Könyvtárnak. Az egyiket a költő egy bizonyos Eidus Bentian szociáldemokrata pártmunkásnak címezte, erről Stoll Béla, a kritikai kiadás szókimondó szerzője így ír: “1955-ig a szegedi Egyetemi Könyvtárban volt, ahonnan Lődi Ferenc ellopta. A tolvajtól Kiss Ferenc antikvárius vásárolta meg.” A másik levél sem úszta meg, Stoll szerint: “1955-ig a szegedi Egyetemi Könyvtárban volt, ahonnan Lődi Ferenc ellopta. A tolvajtól Kiss Ferenc vette meg.”
A történetet most már ne bolygassuk, könyvtárunk kézirattárában mindenesetre már csak egy kis cédula őrizte a levelek emlékét: “Kiállításra átadva a Móra Ferenc Múzeumnak, 1957. július”.
Ez utóbbi nyomon indultunk el, és – csaknem két éves levelezés után – az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával tegnap visszajutott hozzánk az utóbbi levél (az elsőnek továbbra sincs nyoma). Igaz, csak tartós letét formájában. Elődeink ugyanis elfelejtették leltározni vagy legalább lepecsételni a kéziratot, így azt a Móra Ferenc Múzeum leltározta és ezzel “magáévá tette”.
Maga a levél egyébként Szigethy Vilmos szegedi újságírónak, a Szegedi Híradó című újság szerkesztőjének szól. Neki ajánlotta a költő a Szépség koldusa című kötetben megjelent, 1922 augusztusában-szeptemberében írt Ősapám című versét. József Attila – fiatal szegedi művésztársakkal együtt – részt vett az 1923 elején megjelenő, mindössze három számot megélő Csönd című „irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat” szervezésében. Ez ügyben Kormányos Istvánnal, Berczeli Anzelm Károllyal vagy Hont Ferenccel gyakorta „beült a Corsóba”, a Kárász utca és a Dugonics tér sarkán lévő kávéházba, az Oskola utcai Kék Golyó nevű kocsmába vagy a Virág Cukrászdába. Egy ilyen szegedi tartózkodás kapcsán írta levelét “Szigethy Bácsi”-nak, a mentorként tisztelt címzettnek.
A levelet a Régi Könyvek Tárában lévő tárlóban lehet megtekinteni.