Szent Jeromos, a könyvtárosok védőszentje

Szent Jeromos tanulmányaiba mélyed
Domenico Ghirlandaio festménye

Miért pont Ő? 

Sophronius Eusebius Hieronymus, korának egyik legnagyobb tudósa a dalmáciai Stridon városában született 347 körül, és Betlehemben halt meg, 419. vagy 420. szeptember 30-án. Önmagát így jellemezte: ,,filozófus, rétor, grammatikus és dialektikus egyszerre, továbbá három nyelvnek; a hébernek, görögnek és latinnak ismerője”.

Nevéhez fűződik a Vulgata: eredeti nyelvből lefordította a Szentírás majdnem minden könyvét latinra a 4. század végére, mellyel már kortársai bámulatát is kivívta. Mikor a fordítás elkészült, a szövegek magyarázatához fogott, melyek rendkívüli régészeti tudásról tanúskodnak.
Róma és Konstantinápoly könyvtárában is dolgozott, de segítségére volt saját nagy könyvtára és sok följegyzése is, melyeket a korábbi évek utazásai során gyűjtött.
Az egyház évszázadokon át a Vulgátát tekintette hivatalosnak – még az 1500-as évek közepén tartott tridenti zsinaton túl is nagy befolyással bírt az egyházban -, és ennek alapján születtek az első nemzeti nyelvű bibliafordítások is.

Sokszor ábrázolják oroszlánnal, ez a középkori szentek legendája (Legenda Aurea) szerint  amiatt lehet, mert a kolostorban, ahol élt egy alkalommal betévedt egy oroszlán a szerzetesek legnagyobb rémületére. Jeromos azonban nem ijedt meg, mert mint utóbb kiderült egy tüske ment az oroszlán mancsába, amit Jeromos eltávolított, az oroszlán pedig aztán szinte háziállatként követte mindenhová, így Bibliát fordítani is. Szeptember 30-án, halála napján emlékezünk rá. A könyvtárak/könyvtárosok mellett a levéltárosok, a régészek és a fordítók is védőszentjüknek tekintik.

Ezek is érdekelhetnek...