Lana Millan: Raziel

„Raziel arkangyal egy nap az emlékeitől megfosztva, emberi testben ébred Amerikában. Semmit nem tud erről a világról, ezért sok időbe telik neki beilleszkedni. Aztán mire végre megtalálja a helyét, és kezd megbarátkozni a gondolattal, hogy halandóként kell élnie, megjelenik Uriel arkangyal, aki közli vele, hogy eltűnt a minden égi és földi tudást tartalmazó könyv, amelyet egykor ő adott oda az embereknek. Uriel megígéri Razielnek, hogy visszaszerzi neki az angyalszárnyait, hogyha megtalálja a könyvet. Segítőtársat is ad mellé, egy elkárhozott lélekből lett démon személyében. De hiába vannak ketten, és hiába kapnak térképet is a könyvhöz, a keresés nehezebbnek és kalandosabbnak bizonyul, mint gondolják. Az idejük pedig véges.”

„Raziel őrlődését pont az teszi érdekessé és drámaivá, hogy amikor angyalként, objektíven tekint az emberekre, akkor veszett ügynek tartja őket – azonban miután már ő maga is egy lett közülük, nem tudja az érzelmeitől függetleníteni az ítéletét. Megtapasztalja a földi létezés apró örömeit és szépségeit, barátokat szerez, és kötődni kezd az emberek világához. Egykori angyali önmaga fokozatosan visszaszorul, és már csak amolyan moralizáló felettes énként funkcionál, ahogy ő maga egyre jobban azonosul az emberlánnyal, akivé vált.”

„A címszereplő angyal vívódása, a nem mindennapi szerelmi szál, a krimi történetszál és az egészet keretbe foglaló világmegmentés-sztori együtt egy furcsa hangulatú és kissé eklektikus, de nagyon érdekes elegyet alkotnak.”

Barna Benedek teljes kritikája itt olvasható.