Cimke: társadalomkritika

Chuck Palahniuk: Harcosok klubja

Chuck Palahniuk egyszerű, velős mondatokban mesél, kissé lázálomszerűen ugrálva, de aki ismeri már a történetet, annak egy pillanatra sem fognak gondot okozni a hirtelen váltások – és ez a zseniális adaptálást dicséri –, szinte pörögnek a filmkockák a szemed előtt. Hatásos és jól megfilmesíthető anyag, de az író művészi magaslatokkal nem fárasztja magát, sokkol a nyerseségével és képtelen vízióival. Cselekményességével inkább forgatókönyvszerű, a leírások inkább szimbolikusságuk miatt szerepelnek, a monológok filozofikussága egyszerűségre törekszik, hogy mindenki megértse és magáévá tehesse őket. Így viszont a regény gyorsan és addiktívan olvasható.

Háy János: Mélygarázs

„Háy tudja: semmiből semmi. Minden egyszeri, megismételhetetlen, de jelentéktelen is. Az ember gyarló és javíthatatlan. És Háy tud még valamit: szavakba önteni mindezt. Az A mélygarázs nyomasztó, de igaz, pedig mindannyian jobban szeretjük a homályos tükröket.”