SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A szerző írásművészetében nem először találkozunk önéletrajzi ihletésű szöveggel, már a Luther kutyái című regényében is saját életének történéseit állította a középpontba, amikor súlyos betegségét és az abból való gyógyulását dolgozta fel. Új kötetében az időhorizontot tágra nyitja, és benne a 20. század elejétől, a felmenői emlékeitől napjainkig idézi fel családja múltját és személyes történetét.
Frida, a kanári és Gubanc, a veréb budapesti kalandjuk után Szegeden kötnek ki. Abban bíznak, hogy itt majd nyugalomban élhetnek a fővárosi kalamajka után – de, ahogy az már ilyen esetekben lenni szokott, a baj itt is megtalálja őket. A könyv lapjain egyebek mellett a hollywoodi autósüldözéseket megszégyenítő szárnyas üldözéseknek lehetünk tanúi Szeged felett…
A harmadik híd nem csak szociográfia, hanem fejlődésregény is, hiszen nem csak a lecsúszás fizikai vetületeit, az egyre növekvő igénytelenséget mutatja be, hanem azt is, mit tesz a lélekkel, ha az ember hajléktalan.
Tonelli Sándor életműve nemrégiben könyvtárunk látóterébe került, mivel gazdag munkássága során Szeged történetének dokumentálása is jelentős szerepet kapott. Ez a szegedi helytörténetet kutatóknak, így több olvasónk számára is értékes forrást jelent. Műveit digitalizáltuk, így azok elektronikus gyűjteményünk részeként teljes szövegükben kereshetővé, és hozzáférhetővé váltak. Életútja megismerése során feltárul előttünk, hogy...
Sinkó György operaénekes önéletrajzi regénye kendőzetlenül, őszinte hangvétellel mutatja be pályáját, családját és kollégáit. Másokkal és saját magával szemben egyaránt kritikus, ugyanakkor szép emléket állít mindazoknak, akik segítették útján.
Le a kalappal az őszinteségéért. A kendőzetlensége időnként megrázó.
Jókat nevettem olvasás közben. Kedvenc jelenetem az első: az ördög meglátogatja a Rózsa családot – és az utolsók egyike: Kossuth Lajos és Rózsa Sándor találkozója. A regényben elhangzott kedvenc mondatom szintén ebben a jelenetben van, Kossuth mondja feleségének: „Terézkém, drága kincsem, e perc most nem kalácsmajszolásra termett”. Szigorúan 18-as karikás!!!!
Azoknak ajánlom ezt a rövid, de tartalmas kis könyvet, akik szeretnék megismerni a mai Hungi – korábban Kass Szálló – és környéke építészet- és várostörténetét.