SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Számomra Debreczeni könyve újabb megjelenésének idején, e kétségek és a rémület közepette, még inkább azt bizonyítja, hogy szinte eszköztelenül állunk szemközt a jövővel, és semmi másunk nincs, mint a nyelvi reflexió képessége.
Luiz Schwarcz önéletrajzi ihletésű könyvében megismerhetjük a korán felnőtté vált Luiz és holokauszttúlélő édesapja élettörténetét. A Légszomj amellett, hogy elmeséli, hogyan hatott az apa bűntudata és depressziója a családra, bepillantást nyújt a hatvanas évek Brazíliájába, de azt is megtudhatjuk belőle, miként alakult a vonaton maradt nagyapa, Lajos sorsa.
Borbás Barna olvasmányos, kultúrtörténeti adalékokban bővelkedő könyvében előbb a békebeli labdarúgás Wes Anderson filmjeibe illő miliője elevenedik meg, aztán ahogy a 20. század közepe felé közeledünk, egyre sötétebb árnyalatokkal szembesít bennünket a kötet.
Sorsok és nyelvek fonódnak össze a kötet lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna.
Pam Jenoff New York Times bestseller regénye, az 1942-1943-ban játszódó Nő kék csillaggal valódi alvilágjárás: mikor a krakkói gettót felszámolják a nácik, egy maroknyi zsidó a szennyvízcsatornába menekül a deportálás elől. A klausztrofób hangulatú történetet két nézőpontkarakter szemüvegén keresztül követhetjük, a gazdag, keresztény lengyel lány és a csatornában a túlélésért küzdő zsidó tinédzser sorsa összekapcsolódik, a két gyökeresen eltérő hátterű kamaszlány barátsága az összekötő kapocs a fent és a lent között.
A szereplők, karakterek, érzések, prioritások, célok cserélődnek, ám egyvalami mégis átszövi mindet: a tű és a cérna, amelynek segítségével a szabó befoltozza a zubbonyt, ami megmenti a meggyötört lelkeket az éhhaláltól, a krematóriumtól, a fel-feltörő emlékektől, a rémálmoktól és az önmarcangolástól.
Faye Elimane és Az embertelenség labirintusa utáni nyomozása adja Sarr regényének gerincét, ami elég hamar egy földrészeken és korszakokon átívelő, elképesztő energiájú történetté növi ki magát, két világháborúval, sok nyomozással, némi mágiával és az irodalom iránti szüntelen rajongással.
Transzgenerációs traumák, anya-gyermek kapcsolat, párkapcsolati nehézségek mind-mind helyet kapnak Rubin Eszter gyönyörű prózájában, ami nem lesz egyszerű menet, még annak sem, aki tudja, mire számítson. Aki viszont mindezek ellenére is veszi a bátorságot, és végigolvassa azt az érzelmi hullámvasutat, amin Pető Hanga keresztülmegy, annak egy felejthetetlen, kívül-belül értékes könyv lesz a jutalma, ami katartikus élményt tud nyújtani és szépirodalmi szempontból is komoly értéket képvisel.
Ez a könyvet azért ajánlom, mert megtanított kitartani a nehézségek mellett.
Tehát a Hogyan történt? nem tudományos, nem történelmi írás, sokkal inkább egy üldözött jogi köntösbe bújtatott szubjektív védőbeszéde.