SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Faye Elimane és Az embertelenség labirintusa utáni nyomozása adja Sarr regényének gerincét, ami elég hamar egy földrészeken és korszakokon átívelő, elképesztő energiájú történetté növi ki magát, két világháborúval, sok nyomozással, némi mágiával és az irodalom iránti szüntelen rajongással.
Egy perverz és nárcisztikus főhős és egy kegyetlen és nárcisztikus politikai-társadalmi berendezkedés tárul elénk ebben a könyvben, amelynek olvasója hosszas oknyomozás után tudja csak felfejteni, hogy mi lehetett az a pont, ahol az egyszerű hétköznapok felett átvette az irányítást a gonosz banalitása, és ahol a mindennapi élet egyszer csak átcsúszott disztópiába.
Borbély regénye a világirodalom alakulására rendkívüli hatást gyakorló szerző privát élettörténetéhez kapcsolódik, a zsidó származású, Prágában letelepedett, német nyelvű család három generációjának viszonyát helyezi a kötet fókuszába – a Kafka fia keletkezés- és kiadástörténetét meghatározó tényezőkből adódóan teszi mindezt a Kafka-kötetekre jellemző módon: fragmentált szövegrészeket közlő, befejezetlen műként, melynek fajsúlya a hiányokkal együtt is rendkívüli.
De vajon mi történik akkor, ha egy régi, fájdalmas seb újra felszakad? Ha a család egyik tagja beszélni akar a kitaszított személyről, tudni akarja a miérteket, és még arra is képes, hogy megkérdőjelezze a család által mondott szent és sérthetetlen históriát?
A skandináv mitológia történeteit meséli újra női szemszögből Genevieve Gornichec regénye, A boszorkány szíve. Angurboda története ott kezdődik, ahol a legtöbb boszorkány sorsa véget szokott érni: a máglyahalálnál.
Kalapos Éva Veronika válást tematizáló kötete nemcsak traumákról és krízishelyzetekről beszél látszólagos könnyedséggel, humoros és megmosolyogtató szövegrészekbe csomagolva, hanem sztereotípiákat működtető témákat, a szexuális orientáció, a rasszizmus kérdéskörét is regénybe emeli, anélkül, hogy túlzottan szerteágazónak éreznénk érdeklődését.
A Familiárisok bemutatja egy 17. századi úrnő életének nehézségeit és az akkori boszorkányüldözések borzalmait. Fleetwood Shuttleworth 17 éves létére már negyedjére terhes és csak reménykedhet, hogy ez a gyermek már életben marad, így utolsó próbálkozásként egy boszorkányt fogad fel. Eközben megismeri, mivel is jár ez a titulus és az, hogy mi történik a nőkkel, akikre ráfogják.
Elif Shafak regényében egy török és egy görög fiatal szeret egymásba ebben a megosztó és tragikus történelmi időben, a múlt terheit azonban később nemcsak nekik kell cipelniük, hanem a gyereküknek is.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka című repozitóriuma talán az egyik legnépszerűbb digitális adattára a könyvtárunknak. Népszerűségének oka részben bizonyára a fényképtárak és fotóarchívumok mostanság jellemző felkapottsága, részben a Szegedi Tudományegyetem centenáriuma, részben pedig az az általános érdeklődés, ami önmagát, a múltidézést övezi széles körben.
A Hamnet úgy vázolja fel a drámaíró korai pályakezdését, családi hátterét, belső alkotói vívódásait, hogy a fókusz nem rajta, még csak nem is a címszereplő fiún, sokkal inkább Shakespeare feleségén, a regénybeli Agnesen van. Shakespeare úgy válik tehát az O’Farrell-könyv kulcsalakjává, hogy valójában végig mellékszereplője a Hamnetnek, Maggie O’Farrellt pedig mintha jobban izgatta volna a szerelem, elszigeteltség, kibontakozás, gyász stációit végigjáró feleség alakja, aki szerinte nem mellesleg nagyban hatott egy páratlan életmű alakulására is.