Cimke: 20. század

Chuck Palahniuk: Harcosok klubja

Chuck Palahniuk egyszerű, velős mondatokban mesél, kissé lázálomszerűen ugrálva, de aki ismeri már a történetet, annak egy pillanatra sem fognak gondot okozni a hirtelen váltások – és ez a zseniális adaptálást dicséri –, szinte pörögnek a filmkockák a szemed előtt. Hatásos és jól megfilmesíthető anyag, de az író művészi magaslatokkal nem fárasztja magát, sokkol a nyerseségével és képtelen vízióival. Cselekményességével inkább forgatókönyvszerű, a leírások inkább szimbolikusságuk miatt szerepelnek, a monológok filozofikussága egyszerűségre törekszik, hogy mindenki megértse és magáévá tehesse őket. Így viszont a regény gyorsan és addiktívan olvasható.

Csapody Tamás: Ne az én nevemben : A balkáni háborúk, az iraki háború és Magyarország

A szerző saját elmondása szerint a háború ellenesek táborába tartozik, de szociológusként, jogászként és politikusként cikkekben, beszámolókban és tanulmányokban mutatja be Magyarország és 20. század végének háborúi közti bonyolult és néhol kérdéses viszonyrendszert.

Luis Bunuel: Az andalúziai kutyától Az öldöklő angyalig

Luis Bunuelt szinte mindenki ismeri. Ebben a kötetben az első két filmjének, a Salvador Dalíval közösen készített Az andalúziai kutyának és a mára kultikussá váló Az öldöklő angyalnak a forgatókönyve található. Az irodalmi igényű és nagy precizitással készült írások nemcsak a rajongók, hanem a filmkedvelők számára is kellemes perceket szerezhetnek.

Bajzáth Sándor, Tóth Eszter Zsófia, Rácz József: Repülök a gyógyszerrel – A kábítószerezés története a szocialista Magyarországon

2010 nyarán Tóth Eszter Zsófia levéltári munkája során bukkant rá dr. Kisszékelyi Ödön orvos 1974-es levelére, amelyben Aczél György politikus figyelmét hívta fel a fiatalok között terjedő kábítószerezésre. Ez lett az alapja annak a kutatásnak, amit Rácz Józseffel és Bajzáth Sándorral közösen elkezdtek, és aminek az eredményeit ebben a könyvben összegzik. Nemcsak a levéltárak anyagaira támaszkodtak, hanem begyűjtötték a korabeli rendőrségi jelentéseket, újságcikkeket, és számos életút- és témainterjút készítettek akkori szakértőkkel, szerhasználókkal.

Anne Frank naplója

Tinédzser koromban többször elolvastam ezt a kötetet. Meghatódva faltam az oldalakat, sokat keseregtem amiatt, hogy mindez nem is olyan rég megtörténhetett. Sokszor alig láttam a betűket, a szűnni nem akaró szivárgó könnyek áradatától. A sanyarú sorsú Anne naplója, valódi bepillantást adott a háborús események hadszínteréről éppúgy, mint a 13 éves mimózalelkű zsidó kislány hétköznapjairól.

Szatmáry Zoltán – Aszódi Attila: Csernobil : tények, okok, hiedelmek

Cser­no­bil. Ez az ukrán kis­vá­ros las­san húsz éve fo­ga­lom, amely­ről szak­em­be­rek, po­li­ti­ku­sok és maga a bi­zony­ta­lan­ság­nak ki­tett nagy­kö­zön­ség vi­tat­ko­zik. Az ott tör­tén­tek va­ló­szí­nű­leg örök­re a vi­lág­tör­té­ne­lem ré­szé­vé vál­tak, akár­csak Pom­pei vagy Hi­ro­si­ma tra­gé­di­á­ja.A szer­zők ez­út­tal szak­em­be­rek és nem új­ság­írók, ezért szak­sze­rű­en ugyan­ak­kor min­den­ki szá­má­ra ért­he­tő módon is­mer­te­tik a cser­no­bi­li atom­erő­mű tí­pus­hi­bá­it, a sú­lyos bal­eset okait és le­fo­lyá­sát, va­la­mint az ahhoz ve­ze­tő mű­sza­ki, tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai oko­kat, a ki­bo­csá­tott ra­dio­ak­tív szennye­zés föld­raj­zi el­osz­lá­sát és annak egész­ség­ügyi kö­vet­kez­mé­nye­it.