SZTE Klebelsberg Könyvtár
A történetben egy tetőtér átalakításának tulajdonképpen egyszerű, mégis lenyűgöző folyamatát ismerhetjük meg, a telefonos árajánlatkéréstől egészen a beköltözésig. A napló azonban nem kizárólag technikai-műszaki jellegű, sokkal inkább a mesterség szépségének dokumentuma, az alkotás feletti öröm és büszkeség lenyomata.
Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből és az önmagán átszűrt filozófiai reflexiók útján valósult meg.
Amikor egyetemi kurzusokon szemináriumi dolgozatot, házi dolgozatot várnak el tőlünk, gyakran ezt olyan magától értetődően teszik, hogy lassanként már el is hisszük: eleve tudnunk kellene, hogyan is kell azt írni. Ez a könyv voltaképpen csak egy dologra akarja rávenni olvasóját: lássa be, hogy az írás esetében ez annyira mégsem magától értetődő, hogy ne lehetne/kellene megtanulni írni.
– avagy a kijózanító ismeretterjesztés kacskaringós útjai Tudjuk, a trianoni béke 100 év után lejár és mindent visszacsinálnak… vagy mégsem? Ha olyan szavakat írnék, hogy „legendátlanítás” és „mítosztalanítás”, amelyek talán nem is léteznek, – lám a beépített helyesírás-ellenőrző szótára sem ismeri 🙂 – , mégis közel járnék ahhoz a műfajhoz, amiket...
A gasztrobirodalmat felépítő Mimi Thorisson egy olyan életet fedezett fel magának Olaszországban, ahol elvnek számít az, hogy az ételt nemcsak vásárolni, hanem elkészíteni is lehet, ebből pedig egy csodálatos könyvet gyúrt össze, legalább olyan lelkesedéssel és elmélyüléssel, ahogy a tésztát tanulta meg gyúrni. Az Itália ízei kedvcsináló álmodozáshoz, tervezéshez, nyaraláshoz, vagy csak úgy: az édes élethez.
A sokat sejtető cím és fülszöveg könnyen felcsigázhatja mind a Camus-életmű elkötelezett olvasóit, mind az összeesküvés-regények lelkes rajongóit. Ugyanis a Nobel-díjas írót alig 46 éves korában, a lehető legváratlanabb módon, egy szerencsétlen közúti balesetben érte a halál, ötvenkét évvel ezelőtt. És ahogy ez sok híres, elismert ember halálakor lenni szokott, a közvélemény és az utókor nem képesek elfogadni a halál mindenkire leselkedő banalitását, éppen ezért különböző, – olykor persze valós –, elméletekkel próbálják szeretett írójuk, elnökük, színészük, művészük halálát valamiféle értelemmel felruházni.
A Magyar filmek 1896-2021 látszólag csak egy lexikon – mégis ki olvas lexikonokat? A zord külső mögött azonban könnyen befogadható, olvasmányos stílus és olyan tudásanyag bújik meg, amire minden cinefilnek szüksége lenne.
A lázadó a thriller és a memoár furcsa, keveréke, amelyet Rahaf Mohammed feszültséggel és izgalommal teli szökésének a története helyez keretbe. A szökés drámáját pedig az azt megelőző élet béklyóinak a már-már jegyzőkönyvszerű bemutatása teszi érthetővé. Mohammed tárgyilagos, mégis húsbavágó mondatait olvasva olyan érzésünk lehet, mintha egy disztópia kellős közepén lennénk, de ez a fiatal lány az élő bizonyíték arra, hogy ez a disztópia jelen idejű és valóságos.
A kötetben 82 szerző, történészek, irodalmárok, néprajzosok, közgazdászok, politológusok és szociológusok munkája szerepel, és az elmúlt 150 év fontosabb és kevésbé fontos eseményeiről szól. A közös bennük a nemzetközi kapcsolatok vizsgálata: az első tanulmány az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióról szól (1869), az utolsó pedig a koronavírus-járványról és a hatásairól (2020).
Ez a könyvet azért ajánlom, mert megtanított kitartani a nehézségek mellett.