SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Az 1956 novemberében a jugoszláv nagykövetségről titokban Romániába szállított, s ott elkülönített Nagy Imre-csoport politikusainak és családtagjaiknak rabságát rekonstruálja ez az írás. A sok dokumentumtól, idézettől, a lezárt szerkezettől, a látszólag szenvtelen előadásmódtól azt hihetnénk, hogy tudományos művet olvasunk, de a szövegen átüt a személyes érintettség, a keserűség.
„Hogyan? Az ember csupán Isten melléfogása volna? Vagy Isten csupán az ember melléfogása?” szegezi nekünk Friedrich Nietzsche felháborító kérdését a Bálványok Alkonya c. művének borítóján.
Egy zseniális magyar feltaláló, Gábor Dénes – igen, aki a hologramért kapott fizikai Nobel-díjat -, írt egy könyvet Találjuk fel a jövőt! címmel. Bár a kereskedelmi forgalomba nem került, de volt szerencsém olvasni, és azt kell mondjam igazán holisztikus, átfogó műről van szó. Remekül visszaadja a ’60-as évek hűvös zeitgeistjét. Egy aktuális idézettel zárnám ajánlómat:
„Azok számára, akik a mindennapi betevő falatért izzadnak, a tétlenség régóta vágyott édesség – egészen addig, amíg meg nem kapják.”
Hosszú évekig meg akartam térni, de volt bennem valami, ami ezt meggátolta. Dawkins világított rá erre a valamire. Ez a logicizmus és a tudományos beállítottság, ami racionalitáson alapul mintsem légből kapott romantikus érzésekből. Aki az érzelmeken keresztül kommunikál, annak rosszul esnek az ilyen írások. De aki hajlandó kilépni és megismerni a világot, az büszkén fog beszélni ateizmusáról.
A nagy Nike márka rögös létrejöttének történetébe nyerhetünk bepillantást a könyv által.
Egy hétköznapibb szemszögön keresztül ismerhetjük meg a tudományos oldalát a gének működésének.
A híres matematikus, Mérő László könyve a racionalitás és az emberi gondolkodás viszonyáról, a döntésekről.
Edith Eva Eger egy Kassán élő 16 éves tehetséges, táncművésznek készülő ambiciózus kislány volt. 1944-ben azonban a nácik családjával együtt az Auschwitzba zakatoló vonatra tuszkolták fel többedmagával. A Döntés című könyvben választ találunk arra, hogyan zárta ki a külvilág borzalmait, és hogyan tudott szabadulása után megbocsájtani fogva tartóinak, szülei gyilkosainak.
Az arab világ idegen az európai emberek számára, ezért néha rácsodálkozunk. Érdemes ilyen könyveket olvasni, hogy tágítsuk a látókörünket.
És kezdetét veszi a filozófus és a pszichiáter intellektuális párharca egy csoportterápia keretein belül – amit leginkább úgy lehetne leírni, hogy ilyen lenne, ha a filozófiáért rajongó, szépíróként is sikeres, amúgy gyakorló pszichiáter Irvin D. Yalom beültetné saját terápiás csoportjába Arthur Schopenhauert. Végülis hajszál híján ez történik: Julius beülteti utolsó terápiás csoportjába a Schopenhauer modern kori reinkarnációjának szerepében tetszelgő Philipet. Nem titkolt szándéka, hogy a csoport dinamikája rést üssön Philip embergyűlölő páncélján – ezzel együtt elültesse benne a terapeutaként nélkülözhetetlen empátia magját. Arra persze egyikük sem számít, mit hoz felszínre kettejükből és a csoport többi tagjából mind Philip megjelenése, mind Julius betegségével kapcsolatos bejelentése.