SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Frida, a kanári és Gubanc, a veréb budapesti kalandjuk után Szegeden kötnek ki. Abban bíznak, hogy itt majd nyugalomban élhetnek a fővárosi kalamajka után – de, ahogy az már ilyen esetekben lenni szokott, a baj itt is megtalálja őket. A könyv lapjain egyebek mellett a hollywoodi autósüldözéseket megszégyenítő szárnyas üldözéseknek lehetünk tanúi Szeged felett…
Nagy Gabriella regénye true crime, de nem a bűnelkövetők, hanem az áldozatok felől beszél.
Mindentől függetlenül ez egy meglepően szatirikus történet, amiben Terry Pratchett elmondja, mit gondol a politikusokról, a pénzemberekről, a bank- és pénzrendszerről, meg persze rólunk, azokról a hétköznapi emberekről, akik se nem túl gazdagok, se nem elég szegények – csak általában mindent velük fizettetnek meg a hatalmon lévők.
A Varázsalmanachban az a legjobb, hogy nem borít ránk többtucatnyi száraz információt, hanem nagyon jó ízléssel szerkesztve, apránként mutatja be, hogyan alakult a varázslóvilág történelme, mi a Roxfort házainak múltja, kik voltak a Főnix Rendjének tagjai, de egy idő után annyira belemegy a részletekbe, hogy a Weasley Varázsvicc Vállalat mókás játékaitól a különböző roxforti szakkörökön át a hasznos varázsigékig minden össze van szedve benne, ami egy kicsit is számít a Harry Potter-regényekben.
Szécsi Noémi felnőtt állatmeséket tartalmazó novelláskötete a hatalom természetrajzát írja körül.
Fecske Milán története annak a belső tartalomnak a legátélhetőbb megfogalmazása, ami elidegenedő társadalmunkból kikopni látszik. Egy élmény valódi megélése, bensővé tétele – ez lenne a tét. Fecske Milán kulturális és a történelmi tapasztalatai, és ezeknek elképesztően frappáns nyelvi megformálása egy olyan alternatív utat mutat meg, ami magát az életet teszi személyes és megismételhetetlen, egyedi és elmesélhető, tehát megélésre érdemes élménnyé.
Orczy Mimi ugyan csak könyvet vásárolni szökik be a könyvesboltba, amely London egyik kevésbé megbízható negyedében található, mégis belekeveredik egy bűnténybe, amit – a felnőttek nyilvánvaló inkompetenciája miatt – kénytelen lesz ő megoldani.
Kicsit nehézkes a mai rohanó életünkhöz szokott ember számára az 1800-as években íródott irodalmi szöveg olvasása, de megéri. Sőt, az a véleményem, minden nőnek egyszer át kéne rágnia magát ezen a könyvön – hiszen mégiscsak a szingliregények ősei közül való.
A Frankenstein című regény mindennek nyomán ma is döbbenetes erővel jeleníti meg a női alkotás és az anyaság traumatikus karakterét.
Marías olvasása azonban nem csupán afféle kultúrtörténeti barangolás Európában, hanem izgalmas kémsztori is, amelyben végigkövethetjük egy spanyol északnyugati kisvárosban bevetésen levő titkosügynök munkáját.