Kategória: Szépirodalom

Szabó Magda: Az ajtó

„Az ajtó lényegében az első nagy civilizációkkal egyidős, ősrégi szimbólum: egyszerre a ki- és a bezártság, az izgalmat csiholó titok és a biztonságot adó magány, a kifürkészhetetlenség és a megismerés lehetőségének jelképe; éppúgy a világba lépésé, mint a halálé. „

Szabó Magda: A pillanat (Creusais)

Létezik-e pillanat, amikor büntetlenül más úton indulhatunk, mint a nekünk megszabott? Szabó Magda szerint ilyen adatott Creusának, Aeneas feleségének a Trójából való menekülés során, a Dardán-kapunál: a Vergilius-történetben nyomtalanul eltűnt asszony a regényben életben marad, és kényszerűségből maga valósítja meg az itáliai honfoglalást.

Háy János: Mélygarázs

„Háy tudja: semmiből semmi. Minden egyszeri, megismételhetetlen, de jelentéktelen is. Az ember gyarló és javíthatatlan. És Háy tud még valamit: szavakba önteni mindezt. Az A mélygarázs nyomasztó, de igaz, pedig mindannyian jobban szeretjük a homályos tükröket.”

José Saramago: Vakság

Meghökkentő és bizarr történet egy városról, melynek lakói rövid időn belül mind elveszítik látásukat. Miként reagálnak a társadalom különböző rétegei a kétségbeejtő helyzetre? Hogyan homályosul el az emberi méltóság, a szeretet és a jóakarat az egyre erősödő állati ösztönök, a kegyetlenség és kilátástalanság mellett, a túlélésért folytatott keserves küzdelem során?