Jon Fosse: Reggel és este
Jon Fosse kisregénye a születésről és a halálról beszél, nehéz és mindenki által tudott titkokat oszt meg velünk és a világba vetettségünkkel kapcsolatban vet fel kérdéseket.
Kategória: Irodalom
Paul Auster: Baumgartner
A Baumgartner egy önéletrajzi elemeket is bőven felhasználó, ezúttal az életvégi számvetést középpontban állító, és a korábban megszokottakhoz képest minden tekintetben (legyen az a történet csavarossága, vagy a narratív trükkök bonyolultsága) jóval visszafogottabb kötet. Megjegyzem: ez azonban nagyon is jól áll neki.
Rakovszky Zsuzsa: Vita élő időben
Rakovszky Zsuzsa verseskönyve szabálytalan, a káoszban mégis a rendet felmutatni kész ötvözet. Nehéz, de elegáns ékszer; kitüntetés az olvasónak.
Jánossy Lajos: Örök hely és mindenhol idő
A Kádár-kor, a rendszerváltást megelőző évek és maga az 1989-ben bekövetkező fordulat a történelmi háttere Jánossy Lajos új nagyregényének, melynek főhős-elbeszélője az időszak egy bőséges és részletgazdag metszetét mutatja meg saját élettörténetén keresztül.
Rózsahegyi Barnabás: Néma hadsereg
„A múlt felidézése mindig a máról szól. És a múlt helyes ismerete segít abban, hogy megértsük, mi miért történik a jelenben, és miért úgy, ahogy.”
Orhan Pamuk: A pestis éjszakái
Orhan Pamuk legújabb nagyregénye nem csak az utóbbi idők egyik legjobb történelmi témájú alkotása (amelyben hiba nélkül megvan a cselekményesség, a történelmi hitelesség és a gondolatiság), de egyben a Nobel-díjas szerző egyik legjobb műve is. Szóval, aki belefut, ne habozzon, mert egy igazi kincsre bukkanhat.
Andrés Neuman: Magunknak mondjuk
A kötet szabályosan szétzúzza a társadalmi tabuinkat halálról, haldoklásról, a haldoklás kíséréséről és a gyászról egy család történetén keresztül.
Leila Mottley: Éjjeli árnyak
Hogy az Éjjeli árnyak tükör-e, reflexió-e saját létünkre, vagy ablak, amin betekintést nyerhetünk egy olyan világba, amit a fűtött szobából sokan elképzelni sem tudnak, mindenki döntse el maga.
Jászberényi Sándor: Mindenki másképp gyászol
A Mindenki másképp gyászol a kis formátuma ellenére nagyszabású könyv, megrázó elbeszélés és olyan irodalom, ami a témából adódó minden erőszakossága, fájdalma és szorongása mellett igazi olvasmányélményt ad.
Jón Kalman Stefánsson: Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről
A Gondolatok… egyszerre idézi meg a végtelenül naiv és csodákkal mindig teli gyermeki világot (egyetlen későbbi mű sem képviseli ennyire a gyermeki nézőpontot), illetve azt, ahogy erre visszaemlékszik a már közel negyvenéves író, szembenézve az azóta eltelt majd’ három évtizednyi idő pusztításával és az őt, valamint e néhány hónapnyi történet szereplőit ért veszteségekkel.