SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Polcz Alaine önéletrajzi ihletésű könyve nagyon megrázó olvasmány, mert leírja benne a második világháború összes szörnyűségét. Nagy tisztelet azért, hogy túlélte, és hogy le tudta írni. Nagy szükség van az ilyen könyvekre, hogy ne felejtsük el, milyen ára van a háborúnak.
Az album 213 fényképet tartalmaz a tragikusan fiatalon elhunyt költő életéből, amelyek segítenek megismerni az embert a versek mögött. Mindenkinek ajánlott, aki olvasott már Radnótit.
Nagyon szép, egyszerűen megírt történet egy szerelemről, ami dacol a társadalmi konvenciókkal. Korhű, valóságos és könnyű szeretni.
A legkülönbözőbb témák apropóján etikai kérdéseket boncolgat ebben a kötetében Umberto Eco, napjaink egyik legtekintélyesebb értelmiségi hangadója, akinek a neve most is, mint mindig, sokunk számára egyet jelent a legnemesebb szellemi izgalommal.
Donna Tartt egyik fő ismertetőjele, hogy hosszú évekig dolgozik egy-egy művén, addig-addig csiszolgatja azokat, amíg a papíron végignyúló tintából elképesztően apró darabokból álló mozaik kép nem lesz. „A titkos történet” megírásánál sem tért el ettől; a szereplők mozdulatai, gondolatai a könyv befejezése után is velünk maradnak.
Egy disztópikus köny a fasizmusról. Nagyon lebilincselő és elgondolkodtató. Minden korszakban megállja a helyét.
A 20. század disztópiája, mely napjainakban egyre aktuálisabb. Az állam teljes uralmából, az elszemélytelenedésből és a kitartó, ám hiábavaló reményből összegyúrt remekmű bármelyik olvasót magával ragadja.
Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak naplója 12 éven át íródott, sokszor napi rendszerességgel, még 1935 januárjában kezdte el írni, és 1946 szeptemberében szakadt meg , amikor a meggyilkolt költőt eltemették Budapesten. Bepillantást nyerünk a házaspár torzsalkodásaiba, baráti összejövetelekre nyerünk betekintést, de a történelem alakulását is nyomon követhetjük, egyfajta korrajzot kapunk.
Mindenkinek meg van az az életszakasza, amikor legjobban kiteljesedett, vagy várhatóan legjobban ki fog teljesedni, és más időkben erőt tud meríteni ebből az időszakból.
Sokféleképpen ábrázolták már a nácikat a magas és a populáris kultúrában: a leggyakrabban persze árja gyilkoló-robotokkal találkozunk, de számos kreatív megoldás is született az évek során. A „Nácik újragondolva” verseny nevezői között találhatunk videojátékhősöket, burleszkbe illő diktátorokat, zombikat, sőt még magát Donald Kacsát is. Ezekből a kétségtelenül látványos, de felületes ábrázolásokból pont a legérdekesebb maradt ki: milyen lehetett ambiciózus pályakezdőnek lenni a Harmadik Birodalomban?