SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Számos történet, újságcikk és dokumentumfilm mellett Mel Gibson rendezésében egy egészestés mozi is megörökíti az első olyan amerikai katona történetét, aki a fegyverviselést lelkiismereti okokból megtagadóként kiérdemelte a legmagasabb katonai kitüntetést, a Becsület Érdemérmet. Desmond Doss története azonban jóval több annál, mint amennyit a róla készült A fegyvertelen katona megmutat.
De mindenki másnak is tudom ajánlani, hiszen ez egy csodálatos (és igen szerencsés) történet a bátorságról, önfeláldozásról, és arról, hogy még a legmostohább körülmények közt is lehet és kell embernek maradni.
Mint azt Aharoni könyvéből látni fogjuk, az ördögi körök átszövik hétköznapjainkat, de megjelennek az irodalomban és természetesen a matematikában is.
Mit jelent matematikusnak lenni? Munkát, hivatást, állapotot, átvirrasztott éjszakákat, megoldott és megoldhatatlan problémákat, igaz barátokat, feledhetetlen tanárokat, örök kihívást, az önmegvalósítás élményét – azaz mindenkinek mást. A matematikusok világa zárt és nem túl ismert világ. Ők ritkán szerepelnek a rádió, a televízió vagy a sajtó nyilvánossága előtt. Róluk szól ez a könyv.
König Dénes 1905-ben megjelent könyve a matematika izgalmas világába kalauzol bennünket.
Sokan szívesen segítenének gyermeküknek a matektanulásban, de túlságosan rettegnek attól, hogy ismét találkozzanak azzal a tárggyal, ami annyi szenvedést okozott nekik fiatalkorukban. Az emberek csak arra nem gondolnak ilyenkor, hogy iskoláskoruk óta számos új képességgel gazdagodtak. Egy felnőttnek sokkal nagyobb az önuralma, jobbak az absztrakciós képességei, ügyesebben küzd meg az összetett állításokkal, és van türelme kivárni, amíg a részletekből az egész kirajzolódik. Ezen képességek birtokában egyszerűbben és gyorsabban meg tud küzdeni az általános iskolás matematika problémáival. E könyv célja útmutatást nyújtani mindehhez.
A könyv első kiadása óta eltelt hat év alatt számos újabb szakmai és személyes adat került felszínre, amelyek más megvilágításba helyezik a két Bolyai – apa és fia – egymáshoz fűződő tudósi, és emberi kapcsolatát és teljessé teszik legnagyobb XIX. századi tudósunk munkásságának feltárását.
Nagyon szeretem Janka regényeit, történész végzettségével hitelesen ír a múltról. Ez a kötet újra elvarázsolt, tetszett, hogy nem itthon játszódott – a fő helyszín Bécs és Párizs, utóbbiban többször is megemlítettek olyan helyeket, amiket volt szerencsém látni.
Rendhagyó életrajzi kötet, mely egyben kezeli a város és Németalföld történetét. Hogyan vált az egyszerű halászfaluból kereskedelmi központ? Hogyan változtatta meg a reformációt követően a protestáns etika a a közgondolkodást? Mi volt a németalföldi festészet gazdasági haszna? Erről szól a könyv.
Tinédzser koromban többször elolvastam ezt a kötetet. Meghatódva faltam az oldalakat, sokat keseregtem amiatt, hogy mindez nem is olyan rég megtörténhetett. Sokszor alig láttam a betűket, a szűnni nem akaró szivárgó könnyek áradatától. A sanyarú sorsú Anne naplója, valódi bepillantást adott a háborús események hadszínteréről éppúgy, mint a 13 éves mimózalelkű zsidó kislány hétköznapjairól.