Kategória: Kritikusok ajánlásával

Ray Bradbury: Marsbéli krónikák

Elsősorban azért lenyűgöző a könyv, mert érzelmileg roppant bátor – sokkal bátrabb, mint amit a mai sci-fi és fantasy fősodor megenged magának. Azt hiszed, George R.R. Martin merész volt, amikor az első könyve végén lefejezte Nedet, vagy mert megírta a véres esküvőt? Bradbury kacagna rajta; az ő történetei az ember valódi (mármint „nem fantázia-világbeli, hanem benned is mindennap létező”) érzelmeivel dolgoznak; ő megenged magának olyan végkicsengéseket, amik a fikciós műfajok minden megszokott sémájával szembemennek, és empatikus lelkedet kifacsarják. És ebből az írói bátorságból néhány valóban nagyszerű novella keletkezett, a hangvétel és alműfajok nagy változatosságában: kalandos sci-fi, apokaliptikus és posztapokaliptikus történetek, disztópia, horror.

Maye Musk: Egy nőnek legyenek tervei

A legtöbb szülő vágya valószínűleg az, hogy gyermekei túlszárnyalják őket. Maye Musk, a világ egyik leggazdagabb emberének, a Tesla alapítójának, vagyis Elon Musknak az édesanyja ebből a szempontból sikeres munkát végzett. Sőt, igazából más szempontból is derekasan helytállt: több országban is fel tudta építeni önmagát, kiszabadult bántalmazó férje karmai közül, hetven felett is keresett modell és nem tudja, milyen érzés elfáradni. Az üzletasszony az Európa Kiadónál megjelent Egy nőnek legyenek tervei című könyvében számol be eddigi legfontosabb élettapasztalatairól, tanácsokat adva azoknak a nőknek, akik bizonytalanok szépségükben és képességeikben.

Arsène Wenger: Életem piros-fehérben

Arsène Wenger a rá jellemző stílusban veszi végig élete és karrierje legfontosabb állomásait önéletrajzában, ami nem csupán futball- és sportkönyvként, de akár életvezetési útmutatóként is megállja a helyét. A francia szakember autobiográfiája azonban nem nyitja szélesre a magánéletére néző ablakokat, és a szöveg gazdaságossága épp annyira erénye, mint amennyire az egyik legfájóbb pontja is.

David Safier: Jézus szeret engem

David Safier sorai azonban eloszlatták ezt a feltételezésemet, mert még ha nem is mindennapi a történet, és kissé furcsa a sztori a földi halandók számára, még sincs benne semmi gúnyolódás a hit vagy a vallás felett, legalábbis én nem éreztem ki belőle ilyet. Sőt: miután elolvastam a könyvet, az az érzésem támadt, hogy ez inkább egy olyan mű, ami modern nyelven íródva, kissé meseszerűen, néhol vicces, néhol megható történetbe ágyazva mutatja meg a jót és a hitet is.

Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj

Ha az ember kezébe veszi Esterházy Péter második könyvét, a Pápai vizeken ne kalózkodj!-t, vagyis újra kalózkodásra adja a fejét, és a cím első szaváról nem az éppen regnáló Ferenc és nem is a könyv megjelenésekor hivatalát betöltő VI. Pál, de még csak nem is a tisztség jut eszébe, hanem Pápa városa és annak is messze földön híres húsüzeme (és a nagyapja és apja, ahogy a könyv beszerzése és a családi első olvasat idején eszi a valószínűleg az ebből a húsgyárból származtatott szép emlékű krinolint), akkor ezzel valószínűleg tévúton jár, még ha úgy is akarná kiverekedni magát ebből a hosszúra nyúló első mondatból, hogy a zárójeles részt kihúzza, és azt feltételezi, hogy a könyv első harmadát kitevő pincér-novellákban megjelenő húskészítmények némelyike eme Veszprém megyei kisváros 1913-ban alapított húsfeldolgozó üzeméből vette az útját az étteremben a mesterséget űző pincér, vagyis Miklós kezei közé, hogy a vendégei elé tárja.

Aravind Adiga: A fehér tigris

A Fehér Tigris Balramja a Gettómilliomos testvérpárja egy személyben: a naiv és ártatlan Jamalként indul a nyomorból, hogy a bűnös és érzéketlen Salimként érkezzen meg a csúcsra. Mindannyian India irdatlan mélységeiből emelkednek föl, a felszínre jutásuk azonban más és más. Egyvalami közös bennük: dekompresszió nélküli, viharos emelkedésük mély nyomokat hagy a lelkükben.

Daphne Du Maurier: A Manderley-ház asszonya

Daphne du Maurier legnépszerűbb regénye lenyűgöző mértékben áll ellen a porosodásnak. A több mint hetven éves A Manderley-ház asszonya nemcsak nyelvezetében hat frissnek; főhősével ma is bárki tud azonosulni, aki érezte már úgy, hogy összenyomja őt párja volt kedvesének emléke.

S. A. Chakraborty: Bronzváros (Dévábád-trilógia 1.)

A dzsinn szó hallatán a Disney-féle Aladdin vicces, jószándékú, minden kívánságot teljesítő szelleme ugrik be, esetleg Az Ezeregyéjszaka meséi emberi rabigába hajtott, vagy épp gonosz szándékú lényei. De hogy mi van a dzsinnek erején túl, arról S. A. Chakraborty rántja le a leplet első regényében, a Bronzvárosban.

Hellboy : A gonosz két arca

A gonosz két arca címre hallgató válogatás szépen bemutatta, hogy nagyon is sok meglepetés, váratlanul szórakoztató és hangulatos történet rejtőzik még a Hellboy-életműben, amiket kár lenne kihagyni. Elvégre hol máshol találkoznánk fehér lovat megülő, szőke boszorkánnyal, egyiptomi múmiával, gigantikus disznóharcossal és maláj démonnal alig pár oldalon belül?

Babarczy Eszter: A mérgezett nő

A harag továbbadható, örökíthető, s mivel méreg, rongálhatja nemzedékek életét. Erről a mérgeződésről készít látleletet Babarczy Eszter A mérgezett nőben, ám harag és részrehajlás nélkül teszi, sine ira et studio. Mint aki nem kívánja továbbadni az agresszív indulatot az olvasóinak, helyette felajánlja az elemzés, az együtt töprengés lehetőségét. Megismerésre és megértésre törekszik.