SZTE Klebelsberg Könyvtár
Logi-Kaland vagy Logika-Land vagyis a Kalandozás Logika Országában minden korosztály számára jó szórakozás, agytorna és készülődés, hogy élesben is jól vágjon az agyunk. Róka Sándor, tengernyi forrás ismeretében, nagyszerű érzékkel válogat feladatokat, így mindig újabb és újabb vezérfonalra fűzi fel a feladatsorait.
Az Internet széleskörű használata nem csupán a levelezési, kapcsolatépítési, olvasási, tanulási, könyvtárazási, publikálási, munkavégzési és szórakozási szokásainkat változtatja meg, hanem gyökeresen átalakítja az emberi élet évezredek óta megszokott kereteit is. Az Internet egy új emberi létforma, a hálólét kibontakozásának biztosítéka, hajtóereje és meghatározó eszköze. Vajon hogyan lehetséges ez? Vajon az Internet miféle adottságai, szerkezetének, használatának, működésmódjának miféle jellegzetességei teszik ezt lehetővé? Ebben a könyvben ezekre a kérdésekre keresik a választ.
Csernobil. Ez az ukrán kisváros lassan húsz éve fogalom, amelyről szakemberek, politikusok és maga a bizonytalanságnak kitett nagyközönség vitatkozik. Az ott történtek valószínűleg örökre a világtörténelem részévé váltak, akárcsak Pompei vagy Hirosima tragédiája.A szerzők ezúttal szakemberek és nem újságírók, ezért szakszerűen ugyanakkor mindenki számára érthető módon ismertetik a csernobili atomerőmű típushibáit, a súlyos baleset okait és lefolyását, valamint az ahhoz vezető műszaki, társadalmi és politikai okokat, a kibocsátott radioaktív szennyezés földrajzi eloszlását és annak egészségügyi következményeit.
Wigner Jenő egyike a magyar Nobel-díjasoknak. Munkássága elsősorban a matematikai fizika területén volt jelentős. Ez a kötet az ő írásaiból válogat.
„Ez [a könyv] a rácsodálkozás élményét adta meg azoknak, akiket a számolások száraz kenyerével tömtek a matekórákon.” Herczeg János matematikus
Ez a könyv kérdésekre épül: tizenegy kérdés, amelyekre mindig egy egész történettel felel a szerző. Kiderül például, miért gabalyodik össze folyton a fülhallgatózsinór, vagy hogy honnét származnak a kövek. A könyv végére azonban nemcsak ezekre a kérdésekre kap választ az olvasó, hanem arról is fogalmat alkothat, hogyan dolgozik a fizika.
Az evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást, és a legkülönbözőbb szakterületek tudósai, kutatói alkalmazták vagy szálltak vele vitába. 2009 őszén, a kettős jubileum alkalmából Kampis György, Csányi Vilmos, Mérő László, Pléh Csaba és Csíkszentmihályi Mihály mutatta be az evolúciós gondolat egy-egy új és jelentős alkalmazását.
A világ megdöbbentő, sokszínű és jórészt megmagyarázatlan. Esko Valtaoját nem töri le ez a semmiség, inkább beveti a tudományt. Az eredmény egy mindentudó kézikönyv.
Vajon mi az, ami ennyire vonzóvá teszi az ember számára a kutyát a világ minden táján? Etológusok, pszichológusok, állatorvosok, szociológusok és filozófusok egymás munkáját kiegészítve igyekeznek feltárni az ember-kutya kapcsolat evolúciós mozgatórugóját, a háziasítás szerepét és hatását, illetve a kutya viselkedésének biológiai alapjait.
Ma a világon példátlan gyorsasággal növekszik a genetikailag módosított növények vetésterülete. Hogy ez jó vagy sem, arról intenzív és indulatos szakmai, politikai, gazdasági, és médiaviták folynak. De miről is vitatkozunk? A szerző, aki a génsebészet aktív művelője, a mezőgazdasági GM-technológia mibenlétét, hasznosságát, illetve veszélyességét elemzi. Célja a hiteles, érdekes, szórakoztató tájékoztatás.