SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Ezt nagyon ügyesen sikerült összerakni. Gyönyörű kiadvány az én színvilágommal; a realista regényekre emlékeztető távolságtartó, tárgyilagos stílus; nézőpontokat és idősíkokat váltogató elbeszélőtechnika és a koktélcseresznye a tejszínhabon: egy romantikus szerelmi történet kis mágiába csomagolva.
Kicsit billegősen egyensúlyoz a szirupos mese és az erőszakos realizmus között. Ruth karakterét kevésbé kidolgozottnak éreztem, annak ellenére, hogy a belső vívódásáról bőségesen kapunk adalékot, Christmas szimpatikusabb figura.
A történetvezetés egy kicsit gyenge lábakon áll, némiképp ad hoc jellegű. A pasas viszont hihetetlenül szórakoztatóan ír, valószínűleg egy teafőző használati utasítását is eladhatóvá tudná tenni (és nem csak angoloknak!).
Ez rendben volt. Nem értem a fanyalgókat, Stieg Larsson nem fog a sírjából kikelni és megírni a Millenium sorozat maradék hét részét, tehát a negyedik könyv nem is lehet OLYAN, mintha ő írta volna.
Elgondolkodtató fikció. Egy debil pasasból egy műtéttel hirtelen 185-ös IQ-jú zsenit varázsolnak.
Tartottam attól, hogy úgy teszem majd le, hogy Andy Weir édesanyja egy prostituált (és a nővérei is), de nem így történt. Alapvetően semmi extra történet, főhősünk a Marson ragad, teljesen egyedül, és hát a bolygó nem egy barátságos környezet, ott csesz ki vele, ahol csak tud, a technika nagyjából ugyanígy.
A Horgonyhely nem ereszt. Kifejezetten érdekesnek tartom az alapötletet, amit Moskát Anita vázol a könyvében, egy világot, ahol a helyváltoztatás csakis a terhes nők privilégiuma.
Egy erős könyv. Meglátásom szerint pont a krimi szál volt klisés – a lezárásról nem is beszélve. Valójában nem ettől jó, nem ettől lesz húsbavágó élmény.
Nekem nagyon beletalált az ízlésembe, bejöttek a különböző narrációhoz köthető eltérő stilisztikájú szövegrészek, az előre utalások, amiből a figyelmes olvasó következtethet a regény végkifejletére, a hangulata, a karakterek… szóval egyben van az egész.
Ez azért nem egy könnyed olvasmány. Összecsaptak a világrendek, Kivirähk felvonultatott minden lehetséges opciót, főként a szélsőséget. A múlthoz görcsösen ragaszkodó észteket, a hódító európai értékrendet gondolkodás nélkül elfogadó faluba költöző észteket – közös bennük az elvakultság, az ostobaság.