A Nobel-díj és Szeged

Látogatóink minden nap találkozhatnak könyvtárunk átriumában az egyetemünk által készített kiállítással Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább címmel. A kiállítás Karikó Katalin orvosi Nobel-díját és életútját mutatja be „élőben” sok-sok képpel és információval. A Nobel-díj érmének hiteles másolatát a kutatónő készíttette el és ajándékozta egyetemünknek.

Vajon van-e elég ismeretünk a Nobel-díjról és legfőképp ennek szegedi vonatkozásairól? Kérdőre fogtuk a Nobel-díj honlapját, hogy kiderítsük a tényeket.

A Nobel-díj létrejötte

A díjat Alfred Nobel (1833-1896) svéd vegyész hozta létre, aki a dinamit feltalálásából gazdagodott meg és úgy döntött, hogy vagyonát a tudományos teljesítmény támogatására fogja használni. Találmánya, a dinamit (1867) tulajdonképpen forradalmasította az építkezéseket és gyorsan keresett árucikké vált. Pedig Nobel óriási árat fizetett felfedezéséért, a folyékony alapanyaggal, a nitroglicerinnel folytatott kísérletekbe belehalt testvéröccse, Emil is. Alfred Nobel a robbanószer gyártására világszerte 20 országban összesen 60 gyárat üzemeltetett, amelyek jövedelméből és saját szabadalmai révén (összesen 355) óriási vagyonra tett szert. Ő maga családot nem alapított, de gondoskodni akart vagyona hasznos felhasználásáról. Ezért végrendeletet készített, amiben úgy rendelkezett, hogy a vagyon egy alapot (Nobel Foundation) képezzen, folyamatosan gyarapítva, aminek kamatait olyan emberek támogatására kell fordítani, akik a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béke területén a legnagyobb jótéteményt tették az emberiségnek. A díj elnyerésének kritériuma tehát a „For The Greatest Benefit for Humankind” volt.

A vagyon akkori (1896-os) összege 31 millió svéd korona volt, ami mai értékben 1,794 milliárd svéd koronának felel meg. A Nobel-díj honlapján közzétett 2022-es összefoglaló alapján a vagyon ma már ‒ köszönhetően a nagyon gondos kezelésnek – 5,799 milliárd svéd korona. Ennek kamatából egy Nobel-díj teljes összege 2023-ban 11 millió svéd korona volt.

Bár manapság már ‒ mindannyiunk örömére ‒ nagyon sok tudományos díj és elismerés létezik, de ezek egyik legrégebbike a Nobel-díj. A díj mindvégig megőrizte tudományos pártatlanságát és értékét, hiszen 1901 óta folyamatosan szolgálja a tudományos teljesítmény támogatását. Lassan 125 éve annak, hogy a kutatóhelyek, egyetemek minősítését alapvetően meghatározza az, hogy hány Nobel-díjast adtak a világnak.

A Nobel-díj hivatalos oldalán találhatunk egy ún. Nevezési archívumot (Nomination archive), amelyben az 1901-1971 közötti időszakra vonatkozóan lehet keresni.

A Nobel-díj szegedi vonatkozásai

Az orvosi Nobel-díj szegedi jelöltjei:

Hőgyes Endre 1901 – 3 jelölés
Indoklás: a veszettség elleni védőoltás kifejlesztése.
Státusz : 1875-től 1883-ig jogelődünk, a Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt,
1875-76-os tanévben orvostudományi kari dékán,
1876-77-es tanévben orvostudományi kari prodékán.

Szent-Györgyi Albert 1934-1937 között – 23 jelölés
1937 Nobel-díj nyertes, osztatlan
Indoklás: a biológiai égési folyamatokkal kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisre.
Státusz : egyetemi nyilvános tanár 1928-1945,
1935-36 orvostudományi kari dékán,
1936-37 orvostudományi kari prodékán,
1940-41 rektor.

Jancsó Miklós 1950 – 3 jelölés
Indoklás: a retikulo-endotheliális (RES) farmakológia területén végzett munkájáért és a kemoterápiás szerek kutatásában elért eredményeiért.
Státusz : 1928-től egyetemi oktató, 1940-1966 nyilvános rendes tanár.

Jancsó Miklós másik világhírű, a kapszaicinre vonatkozó kutatásait saját Nobel-díjas kutatásai előzményeként jelölte meg David Julius 2021-es Nobel-beszédében. Jancsó a kapszaicin-deszenzibilizáció jelenségének felfedezésével a fájdalomérző idegsejtek működésének megértését segítette elő. David Julius és Ardem Patapoutian az orvosi Nobel-díjukat a hőmérséklet- és tapintási receptorok felfedezéséért kapták, amelyhez a kapszaicinen végzett kutatások eredményei vezettek.

A Nomination archive jelölésekre vonatkozó kereshetősége az 1971-es évvel lezárul, ezért a következő szegedi jelöltre, a győztes Karikó Katalinra csak az Orvosi Nobel-díjjal Kitüntetettek között találunk rá.

Karikó Katalin
2023 NOBEL-DÍJ NYERTES, MEGOSZTVA DREW WEISSMANNAL
Indoklás: A nukleozid bázismódosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatékony mRNS vakcinák kifejlesztését.
Státusz : kutatóprofesszor Szegedi Tudományegyetem,
Adjunct Professor University of Pennsylvania.

A szegedi kapcsolathoz tudni kell, hogy az SZTE Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományozott 2021-ben alumnájának, Karikónak Katalinnak, aki ugyanekkor a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora is lett. Karikó Katalin itt tanult biológus szakon (1973-1978) és itt szerzett biokémikus doktori fokozatot is 1983-ban.

Ha a Nobel-díj nyerteseket ORSZÁGOK és EGYETEMEK szempontjából vizsgáljuk, Magyarországhoz köthetően két kutatót látunk, mindkettő a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik: Szent-Györgyi Albertet és Karikó Katalint.
A honlapon az egyetemhez tartozás megjelenítése:

A Szegedi Tudományegyetem Karikó Katalint követően Gérard Mourou, vezető európai lézerfizikussal (École Polytechnique, Palaiseau) kötött kutatóprofesszori szerződést. Ő 2018-ban fizikai Nobel-díjat kapott Donna Strickland-del megosztva a lézerfizika területén tett kutatásaikért; a nagy intenzitású, ultrarövid optikai impulzusok generálására szolgáló módszerükért. Egyik kezdeményezője volt a szegedi ELI lézeres infrastruktúra létrehozásának. 2024. május 1-től az SZTE-n működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium (NLTL) munkáját segíti kutatóprofesszorként.

Karikó Katalin az SZTE szenátusának egyhangú kezdeményezésére, a Kulturális és Innovációs Miniszter felterjesztésére, a köztársasági elnök 2024. május 31-i határozatával az SZTE Temészettudományi és Informatikai Kar egyetemi tanáraként folytatja munkáját közöttünk.
2024. június 14-én könyvtárunk „Örökös Könyvtári Tag” címmel tüntette ki.

A Szegedi Tudományegyetem tehát nem csak kineveli, hanem ide is vonzza a Nobel-díjas tudósokat.

Olvasóink a következő oldalainkon tájékozódhatnak még Nobel-díjas kutatóinkról:
Szeged Nobel-díjasa, Szent-Györgyi Albert című virtuális kiállításunk
Legújabb Szent-Györgyi kötetek munkatársaink tollából a katalógusunkban itt és itt
Karikó Katalinról szóló virtuális kiállításunk

Munkánk elkészültében köszönjük Pászkáné Újszászi Ilona kommunikációs szakértő segítségét.
Tasiné Csúcs Ildikó PhD.
Pap Kornélia, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Egyetemi Gyűjtemény munkatársai