Caleb Carr: A sötétség angyala

„1896-ban nem volt ez még így, Caleb Carr fikciójában pedig biztosan nem – bár talán felesleges is hangsúlyozni, hogy fikció, hiszen Carr már A halál angyalával is bizonyította, hogy kitalált történeteit milyen kiválóan tudja a valós történelmi-társadalmi viszonyokba beleszőni. A kötet folytatása, A sötétség angyala a már ismerős közegbe kalauzol minket vissza: az egyre növekvő, a felszínen nyüzsgő és pompás, valójában korrupt, bűntől hemzsegő és mocskos 19. század végi New Yorkba, ahol a felsőbb társadalmi rétegek jobbnak képzelik magukat a többi embernél; ahol egymással harcoló gengszterbandák uralják az utcákat; ahol a nők egyetlen igazán elfogadott szerepe még mindig a feleség- és anyaszerep.”

„Emlegettem már, hogy nem vagyok igazán krimirajongó, mégis fantasztikus élmény Carr könyveit olvasni, hiszen többszörösen túllép a bűntény-nyomok-megoldás egyszerű receptjén, és – Dr. Kreizler karakterének segítségével – darabokra szedi az emberi természetet minden mozgatórugójával együtt. Nem feledkezik el arról sem, hogy nem elég tudni, ki a tettes, azt bizonyítani is kell. Így, míg A halál angyalában nagy botrányt kavart gyilkosságok nyomán kergettünk egy ismeretlen, de egyre inkább kiismerhető tettest, addig A sötétség angyalában (a könyv hosszúságához mérten) szinte azonnal megismerjük a tettes nevét – ő maga mégis mindaddig kicsusszan a markunkból, amíg nem tudjuk pontosan, mi készteti szörnyű tetteire, s ez hogyan használható fel ellene.”

Szabó Sarolta teljes kritikája itt olvasható.

Budapest : Agave, 2008