Szabó Magda: Für Elise
Nem kell külön kommentár ahhoz, miért lenyűgöző Szabó Magda stílusa újra és újra. Aki belekóstolt már legalább egy regényébe, az minden bizonnyal osztja ezt a nézetet. Lehengerlő családtörténet, benne külön saját maga és fogadott testvére, Cili sorsának alakulásával. Már máshol is olvastam korábban Ciliről, teljes meggyőződéssel vettem tehát alapul az ő testvéri mivoltukat. Majd éppen ma, amikor erről a regényről találtam Szabó Magda-életrajzi magyarázatot, döbbenten olvasom: Cili fikció terméke. Kár a kiábrándításért. Mégis oly jó ebbe a képzelt mámorba visszacsúszni, a könyv olvasása során. Számomra megkapó, megható volt az írónő oldaláról a közeledés, majd összemelegedés, összefonódás az új jövevénnyel. Szerettem, szeretem ezt a könyvét is. Még az jutott eszembe: mennyire jó lett volna, ha jut ideje a következő rész megírására is. Vajon mit tartogatott ahhoz? Furdal a kíváncsiság.
Még annyi jutott eszembe, kikívánkozik belőlem: kimondhatatlanul szimpatikus az írónő fiatalkori személyisége. Sok tekintetben megértem és együtt érzek vele. Leginkább a nonkonformista nézetei miatt, amikor lázad az átlag és a társadalmi kötöttségek ellen (azokon a kereteken belül természetesen, ameddig ez kivitelezhető). Magam nem csak gyermekként, hanem folyamatos harcban állok az élet kötelezőnek érzett béklyói ellen. Nagyon utálatosnak tartom a csordaszellemet, a lebutított közösségi viselkedést. Amint megérint az ilyesmi szele, és megtehetem, curikkolok onnét.
Budapest: Európa, 2002
A további kiadásokat keresd katalógusunkban.