SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Vass Norbert első novelláskötete, a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában megjelent Indiáncseresznye a kilencvenes éveket idézi vissza, ahol a szörp indiáncseresznye ízű, a rágó Turbó, az óra pedig csak Casio lehet. A kiskamasz elbeszélő tizenöt története a gyermekkor általános tapasztalatait, benyomásait részletgazdag pillanatképekben villantja fel.
Az Iskola a határon a magyar posztmodern előszobája. Fájdalmasan gyönyörű alkotás, benne mindennek jelképes szerepe van. Bemutatja néhány kamaszfiú szemén keresztül, hogy milyen is felnőtté válni, majd felnőttként visszanézni mindenre. Hogyan változik meg minden az idő múlásával, és a múlthoz viszonyított érzéseink. Mert bármennyire fáj, de csodálatos módon minden úgy van jól, ahogy van.
Bennem retro életérzést keltett ez a könyv: foci, kocsmák, bírók (meg a videobíró anyukája). Egy letűnőben lévő világ korrajza. Burger Barna képei remekül illusztrálják mindezt.
Nagyon szép, egyszerűen megírt történet egy szerelemről, ami dacol a társadalmi konvenciókkal. Korhű, valóságos és könnyű szeretni.
Ez a gyönyörű album mintegy 800 képeslapon ábrázolja a második világháború előtti Magyarország városait, tájegységeit. A képek mellett a magyar irodalom nagyjainak írásait is megtaláljuk a kötetben.
Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak naplója 12 éven át íródott, sokszor napi rendszerességgel, még 1935 januárjában kezdte el írni, és 1946 szeptemberében szakadt meg , amikor a meggyilkolt költőt eltemették Budapesten. Bepillantást nyerünk a házaspár torzsalkodásaiba, baráti összejövetelekre nyerünk betekintést, de a történelem alakulását is nyomon követhetjük, egyfajta korrajzot kapunk.
50 szócikk arról, hogy éljük az életünket mi, magyarok. Érdekes és elgondolkodtató.
A szerző saját elmondása szerint a háború ellenesek táborába tartozik, de szociológusként, jogászként és politikusként cikkekben, beszámolókban és tanulmányokban mutatja be Magyarország és 20. század végének háborúi közti bonyolult és néhol kérdéses viszonyrendszert.
Az amerikai Margaret Bourke-White fényképezőgépével az utolsó békeévben járta be Magyarországot. Képein keresztül úgy láthatjuk ezt az országot, ahogy magunktól sohasem, egy messziről jött ember szemével.
Báró Wenckheim hazatér, mondja a 2016-os regény címe, és ahogy a szövegben az olvasó előrehalad, mintha valóban arról volna szó, hogy a Dél-Amerikába származott magyar arisztokrata hazatér szülőföldjére, egy meg nem nevezett, de könnyen azonosítható Békés megyei városba.