SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Az intenzív betegellátás legfontosabb kórélettani ismeretanyagát, etikai kérdéseit, az ápolók, orvosok gondjait mutatja be ez a kötet egy pályakezdő rezidens szemével regényes formában, néhol Vészhelyzet epizódszerűen.
Csodálatos könyv tele érzelemmel, fájdalommal, szeretettel, csodával, elefántokkal és szívet melengető néhol mulatságos helyzetekkel. Nem is gondolná az ember, hogy mennyit tanulhatunk az elefántoktól a szabadságról és a hűségről. Aki szereti az állatokat, annak kötelező olvasmány!
Sokat olvashattunk már a humor tudományáról, de hogy a tudományokban (itt főként a természettudományokban) mennyi humor van, arról kevesebbet. Ez a kis könyvecske nagyon precízen, mégis elbeszélő formában szedi össze a vicces díjakat, példákat, elnevezéseket, ballépéseket, vagy akár a diákos elszólásokat is.
Skócia történelmét azonos méretű fejezetekre bontva mutatja be a szerző, ami kiegyensúlyozatlanná teszi a művet.
Német író könyve, aki az 1700-as évek végén tudósít a magyar helyzetről. Érdekes a régies nyelvezet és a korrajz miatt. 2013-ig indexen is volt a könyv, mert igen lehangoló képet festett a korabeli magyarországi társadalmi és kulturális viszonyokról, és számos ellenséget szerzett magának ezáltal.
Magyarországon a német etnikum már a középkor óta része az ország lakosságának, ennek ellenére viszonylag kevés szó esik róluk a történelemórák során. A könyv első kötete a középkoról a dualista állam kialakulásáig veszi sorra a történéseket, a második kötet az elmúlt 150 évet veszi górcső alá.
Nyáry Krisztián első kötete egyszerűen olvastatta magát. Imádom, mert olyannyira rabul ejtett a sok, számomra ismeretlen, szerelmi szövevény világa, hogy a befejezése után még órákig tudtam volna falni az irodalmi szerelmek történetét.
Hát naná, hogy pont a Marson tudnánk folytatni a megszokott földi életet. Ugyan nincs légkör, nincs víz, messze van, meg van egy pár apró hiányosság, de Petranek szép sorban végigveszi mindazt, amivel egyenként leküzdhetők az akadályok. Izgalmas sci-fi is lehetne, de kőkemény tudományos ismeretterjesztés. Budapest: HVG, 2016
Adott egy idegsebész, aki úgy gondolja, hogy a halálközeli élmény csupán a trauma által megviselt idegpályák terméke, túlvilág pedig nem létezik. Aztán az ő agyát támadja meg egy ritka betegség, és hét napig kómában fekszik. Az életbe való visszatérés óta azok közé az orvosok közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy a teljese egészséget csak azáltal lehet elérni, ha tudatosodik bennünk, hogy a halál nem a dolgok vége, hanem egy következő állomás. Ezt fordulatot és az ezzel kapcsolatos gondolatait írja le ebben az olvasmányos könyvben.
Egy nagy tudós izgalmas élete és útja „bestsellere” megírásához. Szinte kedvet kaptam Az önző gén elolvasásához!