SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
A kötetet végigkíséri egy esettanulmány, a Nobel-díjasok nyilvántartásának megtervezése. Nézzünk csak körül: ugyanígy lehet modellt készíteni a mobiltelefonunk időjárásadataiból, a vásárlási nyugtáinkból, a házi könyvtárunkból vagy a receptgyűjteményünkből.
A barátok jobban befolyásolják életminőségünket, mint gondolnánk. Robin Dunbar világhírű brit antropológus és evolúciós pszichológus könyve a minket körülvevő rokoni és baráti kapcsolati háló rétegeiről, a szűkebb-tágabb baráti körök méretének elménk által szabott határairól folytatott több évtizedes kutatást foglalja össze.
Képes-e egy festmény élményt nyújtani a múzeum zárt világában? Vagy elsüllyed a rengeteg műalkotás tengerében? Van-e lehetőség a bensőséges élvezetre, az intim párbeszédre, miközben tucatnyi más festmény hallgatja? Múzeumi sétái során Földényi F. László erre tesz kísérletet.
A Klímakönyvben több mint száz szakértő, köztük geofizikusok, oceanográfusok, meteorológusok, mérnökök, közgazdászok, matematikusok, történészek és klímaaktivisták osztják meg a tudásukat, hogy felkészítsenek bennünket az éghajlati katasztrófa elleni harcra, és mondják el, hogy mi mindent kellene tennünk azért, hogy felcsillanjon a remény.
Stephen Le kanadai biológiai antropológus könyve elődeink táplálkozási stratégiáit feltáró nagy ívű történeti áttekintés, a világ különböző földrészein élő embereket és az ottani ételfogyasztási szokásokat bemutató szórakoztató útirajz, aktuális tudományos kutatás és meggyőző életmód-tanácsadó egyszerre.
A kémia nem egyszerű tudomány – de lehet róla érdekesen írni. Braun Tibor vegyészprofesszor új kötetéből a kémia legkorszerűbb területeit ismerhetjük meg, és nemcsak olyan elméleti kérdésekről tudunk meg részleteket, mint a „hangolható” ionos folyadékok vagy a fullerénkutatás paradoxonjai, de a kémia technológiai felhasználásának új lehetőségeibe is bepillantást nyerünk.
A hasonló aránytalanságok sora még hosszan folytatható – és folytatódik is ebben a könyvben, amely a női alkotóknak a műkereskedelemben elfoglalt helyzetét járja körül, és a feltűnő különbségek okait keresve tekinti át a múzeumok gyűjteményezési és kiállításpolitikáját, a nemzetközi vásárok felhozatalát, végül több száz külföldi és magyar női alkotás aukciós szereplését a reneszánsztól napjainkig.
„A múlt felidézése mindig a máról szól. És a múlt helyes ismerete segít abban, hogy megértsük, mi miért történik a jelenben, és miért úgy, ahogy.”
A könyv igazi könnyed olvasmány: mindössze huszonöt rajzolt oldalon vállalkozik arra, hogy összefoglalja a műfajról tudható legfontosabb gondolatokat, és hogy bevezessen a képregénytudomány alapfogalmaiba.
Naponta találkozunk országokról, iskolákról, termékekről vagy éppen emberekről készült különböző rangsorokkal. A rangsoroláshoz való viszonyunk azonban kettős: döntéseinket segíthetik az informatív és objektív listák, viszont a torz, szubjektív, esetenként manipulált értékelés megnehezítheti a választásunkat. Új kötetében Érdi Péter, a komplex rendszerek tudományának tanára intellektuális kalandra hívja az olvasót, amely során kiderül, miért is olyan nehéz a személyes és a tárgyilagos ítéletek között navigálni.