SZTE Klebelsberg Könyvtár
Bár a két mű öt év eltéréssel íródott, mégis szerves egységet alkotnak és megvan bennük minden, amiért Ernaux kiemelkedő író: az autofikció, a szikár, szenvtelen, tűpontos mondatokból felépített világ, melyben egyszerre jelenik meg a személyes és a kollektív emlékezet, a történelem tükröződése egyéni sorsokban.
Dr. Kárpáti György nyolc fejezetet szentel benne nyolc filmműfajnak, amelyeknek áttekinti a történetét és a helyét a társadalom szemében. Esettanulmányok és bensőséges vizsgálatok helyett átfogóbb olvasmányok várnak, amelyek végigveszik a vígjáték, a sci-fi, a fantasy, az akciófilm, a kalandfilm, a katasztrófafilm, a háborús film és a képregényfilm történetét a filmipar hajnalától (már ahol) napjainkig.
A történet ismeretében nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a Gyilkosság az Orient Expresszen nem véletlenül lett a szerző egyik legnépszerűbb regénye, hiszen minden megvan benne, ami megragadja az olvasók képzeletét: titokzatos és véres gyilkosság, ismeretlen indíték, látszólag megdönthetetlen alibik – no meg a kis belga detektív „bűbájos” személye.
Könyvtárunk 1. emeleti olvasótermében 2015 óta működik a Szieszta-polc, amelynek négy polcát a gyerekkönyvek foglalják el. Olvasói elégedettségmérésben kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy olvasóink szeretnék, ha több ifjúsági, szórakoztató irodalom is helyet kapna az olvasóteremben. Így jött létre a Szieszta-polc, ahol a kezdetektől vannak gyerekkönyvek is. Egy egyetemi könyvtár esetében felmerülhet...
Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. Több száz tudományos tanulmányt dolgozott fel, a világ legnevesebb kutatóival készített interjúkat, és számos országba utazott el, hogy kövesse a múltba vezető nyomokat. A kőkorszaktól egészen napjainkig ívelő munkájában elénk tárja azokat az összefüggéseket, amelyek a töredékeket átfogó és izgalmas képpé olvasztják egybe – az európai emberek genetikai örökségének történetévé.
Elvehetik-e a robotok a munkánkat? Öntudatra ébredhet-e egy gép? Betölthetjük-e a tudatunkat egy számítógépbe? Nyakunkon a robotapokalipszis? Byron Reese a jövőnket talán leginkább meghatározó kérdéseket, a mesterséges intelligencia fejlődését és a robotok térnyerésének várható hatásait vizsgálja. A technológiai vívmányokat középpontba állító történelmi áttekintés mellett filozófiai szempontokat is érint, és korunk különböző elgondolásait bemutatva számos lehetséges forgatókönyvet vázol fel a jövőnkről.
A szerző tudományos igényességgel, de élvezetes, könnyed stílusban térképez fel egy olyan jelenséget, amelyhez talán nekünk is több közünk van, mint amennyire beismerjük magunknak. Kutatásokra és őszinte vallomásokra alapozva jár utána a feszítő kérdéseknek: Miért boldogtalan a jó fizetés ellenére is a legtöbb bullshitmunkás? Mi az oka annak, hogy manapság annyira elszaporodtak a bullshit munkák? Általában miért keresnek keveset a valóban értelmes munkát végzők, például a tanárok vagy a kukások?
A több évtizedes összjáték számtalan kalandos epizódját megörökítő könyvben benne van mindaz, amit a filmekben láttunk, a kicsempészett papírokat a fürdőben fotózó ügynöktől kezdve a határon a legmegbízhatatlanabb vezetőre bízott menekülő tudóson keresztül egészen a kudarcokat legyűrő legendás közös fejtörésekig minden.
Honnan ered a magenta szín elnevezése, és mi köze van egy csatához? Ha a Nobel-díjra aspirál valaki, a tudományos teljesítmény mellett esetleg a személyes kapcsolatok kiépítése is fontos lehet? Ha pedig az uralkodótól függ valaki sorsa, akkor lehet-e alapozni a tudományos karriert dicsőítő költeményekre?
Ezeknek a viccesnek tűnő, de nagyon is komoly kérdéseknek a segítségével a tudomány és a tudósok elvontnak tűnő világába tekinthet be az olvasó.
A természeti környezetünkre gyakorolt kiterjedt hatásaink sorában a toxikus nehézfémek, a vegyi anyagok és hulladékok környezetszennyezésének, az ózonkárosító anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának következményei súlyosan érintik a jelenlegi és a jövő nemzedékek életét, életminőségét is. A kötet szerzője bemutatja e problémák felismerésének történetét, a nemzetközi tudományos és politikai együttműködés fejlődését, a különböző programokat és megállapodásokat, levonja a jövőre nézve is legfontosabbnak tartott tanulságokat.