Gárdonyi Géza: Ida regénye
Gárdonyi édes-bús lányregénye bájosan kedves történet, amit minden lánynak és asszonynak legalább egyszer el kell olvasnia!
Gárdonyi édes-bús lányregénye bájosan kedves történet, amit minden lánynak és asszonynak legalább egyszer el kell olvasnia!
Jókait mindenki másért szereti vagy nem szereti. Sokunknak gyerekkori élmény kötődik hozzá, és a mai fiataloknak is tartalmas olvasmány lehet, hiszen valódi történelmi személyek rejtőznek ebben az 1853-ban, egy szomorú és gyönyörű korszak Magyarországán játszódó történetben.
Alfred Nobel végrendelete értelmében az a szerző kaphatja meg az irodalmi Nobel-díjat, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. Meglepett Bob Dylan díjazása? Kíváncsi vagy, hogy a Svéd Akadémia milyen indoklással ítélte oda a díjat az utóbbi években? Olvasd el az alábbi listát, és szemezgess katalógusunkból a díjazottak munkásságából!
Kizárólag akkor olvasd, amikor teljesen egyedül vagy, amikor senki nem zavarhat meg és kínzóan mardossa a szívedet a magány! Főleg azoknak ajánlom, akiknek vagy nagyon sok vagy nagyon kevés barátja van.
„Ezek után az összeült esküdtszék hosszas tanácskozás után megállapította, hogy a nő rejtély. Megfejtése a jövő számban. A megfejtők között egy ingyenszobát sorsolunk ki a Schwartzer-szanatóriumban.”
A könyv amit néhány évente elolvasok újból.
Ami csak látszólag ifjúsági könyv.
Egy 14 éves lányról szól, hogyan kezd felnőtté válni, egy komoly fordulat miatt.
Ez a történet egy szépirodalmi gyöngyszem: egyetlen felesleges mondatot, vagy kifejtés nélkül hagyott szálat sem tartalmaz, viszont történelmileg is hiteles és érdekes könyv. A Diocletianus korabeli Római Birodalomban játszódó történet a keresztényüldözések idején zajlik, igazi középpontba állítva egy jóslatot és a jóslat érintettjeit, valamint a leggyönyörűbb szerelmi szálat, amit valaha olvastam.
Egyre inkább kialakul az irodalomtudományban a közmegegyezés, a szerző talán legjobb műve. Nálunk kevésbé ismert, pedig Ottlik ragyogó fordításában jelent meg.
„Az ajtó lényegében az első nagy civilizációkkal egyidős, ősrégi szimbólum: egyszerre a ki- és a bezártság, az izgalmat csiholó titok és a biztonságot adó magány, a kifürkészhetetlenség és a megismerés lehetőségének jelképe; éppúgy a világba lépésé, mint a halálé. „
Létezik-e pillanat, amikor büntetlenül más úton indulhatunk, mint a nekünk megszabott? Szabó Magda szerint ilyen adatott Creusának, Aeneas feleségének a Trójából való menekülés során, a Dardán-kapunál: a Vergilius-történetben nyomtalanul eltűnt asszony a regényben életben marad, és kényszerűségből maga valósítja meg az itáliai honfoglalást.