Charles Dickens: Örökösök (Bleak House)
Egyre inkább kialakul az irodalomtudományban a közmegegyezés, a szerző talán legjobb műve. Nálunk kevésbé ismert, pedig Ottlik ragyogó fordításában jelent meg.
Kategória: Szépirodalom
Szabó Magda: Az ajtó
„Az ajtó lényegében az első nagy civilizációkkal egyidős, ősrégi szimbólum: egyszerre a ki- és a bezártság, az izgalmat csiholó titok és a biztonságot adó magány, a kifürkészhetetlenség és a megismerés lehetőségének jelképe; éppúgy a világba lépésé, mint a halálé. „
Szabó Magda: A pillanat (Creusais)
Létezik-e pillanat, amikor büntetlenül más úton indulhatunk, mint a nekünk megszabott? Szabó Magda szerint ilyen adatott Creusának, Aeneas feleségének a Trójából való menekülés során, a Dardán-kapunál: a Vergilius-történetben nyomtalanul eltűnt asszony a regényben életben marad, és kényszerűségből maga valósítja meg az itáliai honfoglalást.
Háy János: Mélygarázs
„Háy tudja: semmiből semmi. Minden egyszeri, megismételhetetlen, de jelentéktelen is. Az ember gyarló és javíthatatlan. És Háy tud még valamit: szavakba önteni mindezt. Az A mélygarázs nyomasztó, de igaz, pedig mindannyian jobban szeretjük a homályos tükröket.”
Anna Gavalda: Együtt lehetnénk
Főszereplőink egy ügyefogyott, dadogós, fiatal arisztokrata, egy anorexiás festőnő, egy zseniális, ám fölöttébb morcos szakács, valamint az életből kifelé tartó, emlékeibe visszavonuló nagymama.
Anna Gavalda: Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol
Tizenkét rövid kis történet, novella, emberi sorsokról hol humorral, hol dühvel, hol féltékenységgel, francia fanyarsággal.
Louisa May Alcott: Kisasszonyok
Egy női író szívhez szóló, könnyed, humoros családi története egy amerikai család négy lányáról (Meg, Jo, Beth és Amy) és az ő kalandjaikról a polgárháború idején.
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Zseniális karakterek, lassú, vidéki sorsok, szerelem, mély érzelmek és csupa-csupa humor.
Kőrösi Zoltán: Milyen egy női mell?
A történet teljesen egyszerű: emberek élnek, szeretnek és meghalnak a 20. századi Magyarországon.
George Orwell: 1984
„Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából” – írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2×2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt.